Bécsből hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló légiforgalom területén. Budapestről hetente 14 járat indul Moszkvába, míg Prágából nem kevesebb, mint kilencven repülő jár Oroszországba. Mind az osztrák, mind a cseh kormány jelentős piaci előnyökhöz juttatta a gazdaságát, miután liberalizálta a légiközlekedést ezekkel a nem-EU államokkal.
A Malév csődje nyomán a közvetlen budapesti légiforgalom mintegy 80 százalékát sikerült visszaállítani, de van egy sor olyan célállomás, ahonnan a Budapest Airport önmaga, az érvényes kétoldalú légügyi egyezmények módosítása nélkül, nem tud új járatokat, új légitársaságokat beindítani. Mindennek rendkívül hátrányos hatása van a magyar gazdaságra, hiszen a lehetségesnél jóval kevesebb turista jut el így Magyarországra, miközben jelentős piaci igény mutatkozik. Számítások szerint hetente négy magyar munkahely szűnik meg a késlekedés miatt, amióta a Malév csődbe ment és nem jelöltek ki a helyére új légitársaságot.
Az Európai Unión belül a piaci liberalizáció hatására manapság bármely EU-állam légitársasága indíthat járatokat az EU bármely két városa között, ha van elég szabad résidő és repülőtéri fogadókapacitás (slot). Ezt nevezik egyszerűen Nyitott Égbolt (Open Sky) légügyi politikának.