BUX 39,501.86
+0.23%
BUMIX 3,786.12
-0.24%
-0.40%
OTP 8,418
+0.21%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
0.00%
ZWACK 18,400
+0.55%
0.00%
ANY 1,585
+0.32%
RABA 1,100
-2.65%
0.00%
-1.06%
+3.27%
-1.87%
-1.50%
-1.78%
-0.14%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,912
-0.48%
DELTA 38.95
-2.26%
ALTEO 2,400
+4.80%
0.00%
-1.09%
EHEP 1,315
-4.01%
+3.48%
-1.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.38%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-3.80%
+0.76%
-7.59%
-0.63%
+1.01%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
+2.67%
NAP 1,260
-1.41%
0.00%
-10.53%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Álló járatok - Gondban a Budapest Airport a Malév csődje után

Két és fél hónappal a Malév csődje után a magyar utasok még mindig egy sor átszállási lehetőségtől és közvetlen úticéltól esnek el. Ez idő alatt Bécsben és Prágában újabb bevételekhez jut az ottani repülőtér részben azért, mert bizonyos piacokon Magyarországon még mindig nem módosították a korábbi légügyi egyezményeket – írja közleményében a Budapest Airport.

Bécsből hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló légiforgalom területén. Budapestről hetente 14 járat indul Moszkvába, míg Prágából nem kevesebb, mint kilencven repülő jár Oroszországba. Mind az osztrák, mind a cseh kormány jelentős piaci előnyökhöz juttatta a gazdaságát, miután liberalizálta a légiközlekedést ezekkel a nem-EU államokkal.
 
A Malév csődje nyomán a közvetlen budapesti légiforgalom mintegy 80 százalékát sikerült visszaállítani, de van egy sor olyan célállomás, ahonnan a Budapest Airport önmaga, az érvényes kétoldalú légügyi egyezmények módosítása nélkül, nem tud új járatokat, új légitársaságokat beindítani. Mindennek rendkívül hátrányos hatása van a magyar gazdaságra, hiszen a lehetségesnél jóval kevesebb turista jut el így Magyarországra, miközben jelentős piaci igény mutatkozik. Számítások szerint hetente négy magyar munkahely szűnik meg a késlekedés miatt, amióta a Malév csődbe ment és nem jelöltek ki a helyére új légitársaságot.
 
Az Európai Unión belül a piaci liberalizáció hatására manapság bármely EU-állam légitársasága indíthat járatokat az EU bármely két városa között, ha van elég szabad résidő és repülőtéri fogadókapacitás (slot). Ezt nevezik egyszerűen Nyitott Égbolt (Open Sky) légügyi politikának.

Egyes Európai Unión kívüli piacokon kétoldalú légügyi egyezmények szabályozzák, hogy melyik légitársaság hány járatot üzemeltethet stb. Budapest esetében olyan fontos küldő piacokra, mint Oroszország, Ukrajna, Izrael vagy Törökország csakis ilyen légügyi egyezmények alapján lehet repülni. Amíg létezett a Malév, ezeken az útvonalakon két szolgáltató közül lehetett választani, mostanra viszont a piacon csak az Aeroflot, az Aerosvit, az El Al és a Turkish Airlines maradt talpon.
 
A Budapest Airport és néhány érdekelt légitársaság hónapok óta sürgeti a légügyi egyezmények módosítását, de a mai napig nem történt előrelépés az ügyben. Ezek a desztinációk, amelyeken most csak egyetlen légitársaság maradt, nagyon komoly hatással vannak a Budapest Airport forgalmára.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek