Fű, fa, virág kellemetlenkedik
Magyarországon jelenleg 20 helyen – Budapesten és a megyeszékhelyeken – mérnek pollenkoncentrációt. A nemzetközi szabványoknak megfelelően a mérőállomások a földfelszíntől 15 méterre, a fák koronája felett találhatók, ahol már egyenletesen oszlanak el a pollenszemek – tudtuk meg az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettesétől. Páldy Anna hozzátette: alacsony magasságban természetesen nagyobb a pollenkoncentráció, ezt az allergiásoknak érdemes figyelembe venniük. Ők tavaly óta az Országos Közegészségügyi Intézet web- és a tisztiorvosi szolgálat Facebook-oldalán is folyamatosan tájékozódhatnak a pollenhelyzetről.
Páldy Anna megerősítette, hazánkban európai viszonylatban valóban kiugróan magas a parlagfűterhelés. A kontinensen csak Észak-Olaszországban, és Dél-Franciaországban, Lyon környékén szoktak mérni hasonlóan nagy koncentrációban parlagfűpollent. A szakember egy érdekes megfigyelésről is beszámolt: egy délnyugati–északkeleti tengely mentén találhatók a parlagfű által az átlagosnál is jobban sújtott megyék. Ezek Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg egy része.
Hosszú idősorok azt mutatják, hogy 4-5 éves időszakokban magas a parlagfű koncentrációja. 1996 és 1999 között volt, és 2008 elejétől napjainkig is tart egy ilyen időszak.
Ennek főleg időjárási okai vannak: ha a késő tavaszi, kora nyári időszak csapadékhiányos, a növények nem tudnak kellően fejlődni, így nem is lesz annyi pollen. Mint Páldy Anna fogalmazott, a parlagfű-mentesítési akcióknak sajnos egyelőre vajmi kevés hatásuk van erre.
Az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma, ma Magyarországon legalább kétmilliónyian szenvednek ettől. Európában már napjainkban is a lakosság harmada allergiás, de az előrejelzések szerint 2020-ra, vagyis tíz éven belül minden második európai szenved majd valamilyen allergiás megbetegedésben.
Allergiás tüneteket sok minden okozhat – hangsúlyozta Hangonyi Csilla tüdőgyógyász-allergológus, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa. A leggyakoribbak a légúti allergiák, ezeket követik a kontakt allergiák, amelyek bőrtüneteket okoznak, és egyre többeket érintenek a táplálék- és gyógyszerallergiák.
Az allergiás nátha lehet szezonális típusú, amely csak az év egy bizonyos időszakában jelentkezik, illetve állandó, amikor a tünetek kiváltásáért felelős allergén egész évben jelen van. Legfontosabb szezonális allergénjeink a fapollenek (éger, juhar, platán, mogyoró, vadgesztenye, nyár, nyír, fűz, kőris, hárs, gyertyán, bodza), a pázsitfűfélék pollenjei, a gyomok (parlagfű, fekete üröm, lándzsás útifű, csalánfélék, libatop), a gabonafélék.
Az állandó allergiás náthát kiváltó leggyakoribb allergének közé a házi poratka, a kutya- és macskaszőr, valamint a gombaspórák tartoznak.
A szénanátha – mondta Hangonyi Csilla – általában iskoláskorban kezdődik, és a fiatal felnőttek körében a leggyakoribb. Gyermekkorban inkább a fiúkat, felnőttkorban pedig főként a nőket érinti. A betegség kialakulása szempontjából többnyire azok veszélyeztettek, akiknek közvetlen rokonai között is vannak allergiás betegek. Az allergiahajlam ugyanis igazoltan öröklődik. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás, a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. A légúti allergiás betegek számának növekedéséért azonban a légszennyeződés súlyosbodása, az Európában egyébként nem őshonos parlagfű elterjedése és a dohányzás is felelős. Dohányos szülők gyermekei között gyakoribbak az allergiások.
Asztmát is okozhat hosszú távon a szénanátha
Az ismert vezető klinikai tüneteket – orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, viszkető érzés az orrban és a torokban – gyakran kísérik szemtünetek. Ilyenkor az allergiás eredetű náthát még allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás is súlyosbítja.Az allergia egyik legsúlyosabb megnyilvánulása a légutakban a nagy- és a kishörgők túlérzékenysége, amely asztmát válthat ki. Az asztma egy gyulladásos folyamat, amelyet nehézlégzés kísér. Az összes asztmás beteg mintegy 70-80 százaléka szénanáthás, a szénanáthások 30 százaléka pedig asztmában is szenved. A betegség gyermekkorban fiúknál gyakoribb, azonban a pubertást követően már inkább a lányok szenvednek tőle. Világszerte mintegy kétmillióra tehető az asztmás betegek száma.
Az asztma évente csak Magyarországon több százezer nap iskolai hiányzásért, illetve táppénzért felel. Mivel gyulladásos betegségről van szó, alapvetően fontos a megfelelő gyulladásgátló kezelés, különben hosszú távon károsodnak, szűkülnek a légutak. Ezért is szükséges, hogy az allergiások, különösen, ha asztmás tüneteik is vannak, rendszeresen járjanak szakorvosi ellenőrzésre.
Haiman Éva Asztmát is okozhat hosszú távon a szénanátha Az ismert vezető klinikai tüneteket – orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, viszkető érzés az orrban és a torokban – gyakran kísérik szemtünetek. Ilyenkor az allergiás eredetű náthát még allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás is súlyosbítja.
Az allergia egyik legsúlyosabb megnyilvánulása a légutakban a nagy- és a kishörgők túlérzékenysége, amely asztmát válthat ki. Az asztma egy gyulladásos folyamat, amelyet nehézlégzés kísér. Az összes asztmás beteg mintegy 70-80 százaléka szénanáthás, a szénanáthások 30 százaléka pedig asztmában is szenved. A betegség gyermekkorban fiúknál gyakoribb, azonban a pubertást követően már inkább a lányok szenvednek tőle. Világszerte mintegy kétmillióra tehető az asztmás betegek száma.
Az asztma évente csak Magyarországon több százezer nap iskolai hiányzásért, illetve táppénzért felel. Mivel gyulladásos betegségről van szó, alapvetően fontos a megfelelő gyulladásgátló kezelés, különben hosszú távon károsodnak, szűkülnek a légutak. Ezért is szükséges, hogy az allergiások, különösen, ha asztmás tüneteik is vannak, rendszeresen járjanak szakorvosi ellenőrzésre. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.