Külföldre ingázó magyarok: kiderült, miért vezet be új rendszert Magyarország a határátlépésnél, a parlamentben árulta el Pintér Sándor helyettese – ezt kell tudni az arcképalapú azonosításról

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára a parlamentben kiemelte: a határ menti ingázók adatbázisának létrehozásáról szóló törvényjavaslat célja az ingázók részére a határátlépések gyorsítása. Ismertette: ennek eszközeként a határrendészeti adatbázisban létrejön egy önálló adatállomány, amelyben az ingázók meghatározott adatait fogják kezelni.

Az ingázókról készült arcképfelvétel alapján lehetővé válik az arcképalapú azonosítás, amelyet egy erre épülő beléptetőrendszer fog elvégezni. A határ menti ingázók gyorsított határátlépését a schengeni határellenőrzési kódex teszi lehetővé.

A parlamenti államtitkár aláhúzta: önmagában nem gátolja meg a határátlépést az, ha az utas nem szerepel az adatbázisban, esetében az általános rendben történik meg a határátléptetés. Az arcképalapú azonosítás a nyilvántartásban szereplő személyek határátlépése során elvégzendő ellenőrzést gyorsítja fel. Az adatbázis ugyanakkor nem teremt jogcímet a magyarországi tartózkodásra vagy munkavállalásra.

Kitért arra is, hogy a nyilvántartásban szereplőket szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy rendelkeznek-e érvényes, a határátlépésre jogosító okmánnyal, és teljesítik-e a határátlépés feltételeit, illetve a rendszer automatizált módon azt is ellenőrzi, hogy az ingázás megvalósul-e. Ha a rendszer problémát jelez, vagy az ingázó kéri az adatai törlését, megszűnik a jogosultság a gyorsított átlépésre – ismertette a politikus.

Magas fizetés – leginkább ezért jönnének haza a külföldön dolgozók 

Egy tavalyi kutatás szerint a legerősebb motivációs tényező az lenne, ha biztosítani tudná a kinti jövedelem közel kétharmadát a magyar munkaerőpiaci környezet – ez esetben már jelentős számban megfontolnák a külföldön dolgozó honfitársaink, hogy hazatérjenek. Az Egyensúly Intézet felméréséből kiderült, melyek a kivándorlás fő okai, illetve melyek a hazaköltözés mellett szóló legjellemzőbb érvek és az ellene ható motivációk. Nagyjából 

ám mintegy 15–17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben visszaköltözzön Magyarországra. A kutatásból kiderült, hogy az anyaországot elhagyók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik a 2024-es kimutatások szerint.

Ők 2013 óta évente átlagosan a GDP-nk 2-3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. A külföldön munkát vállaló honfitársaink körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a kivándorlás fő okai:

• a külföldön elérhető magasabb fizetés, 
• a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő, 
• a hazai politikai helyzet negatív megítélése, 
• a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség, valamint 
• az anyagi problémák.