Karbonkvótával városcsődök ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz utóbbi hetekben felgyorsult az egyeztetés a készülő energiahatékonysági uniós irányelvről az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok kormányainak képviselői között. A bizottság által benyújtott jogszabálytervezet tagállamokra lebontott kötelező energiatakarékossági célszámokat írna elő, hogy az EU teljesíteni tudjon egy elvi célkitűzést, mely 2020-ra 20 százalékkal csökkentené az energiafogyasztást a 2007-es szinthez képest. A Brüsszel által javasolt kötelező vállalások egyike azt írná elő, hogy a tagállamok 2014-től minden évben kötelesek lennének a 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű középületek területének 3 százalékát energetikai szempontból korszerűsíteni, felújítani. Azzal indokolják a javaslatot, hogy az EU energiafogyasztásának 40, szén-dioxid-kibocsátásának pedig 36 százalékát az épületek energiaigénye teszi ki.
„A kötelezettség hőszigetelést, a fűtési rendszerek rekonstrukcióját, illetve az elektromos áram felhasználási hatékonyságának javítását jelentené” – mondta Várhelyi Olivér, az EU melletti magyar állandó képviselet helyettes vezetője.
Számítások szerint a megfelelő energiahatékonysági sztenderdeknek való megfelelés négyzetméterenként mintegy 60 ezer forintos kiadást jelentene a közintézményeknek, vagyis összességében évente legalább 200 milliárd forintba kerülne 30 éven át a magyar államnak a kötelezettség.
Bár az energiahatékonysági beruházások 75 százalékos uniós finanszírozást kapnak az EU-büdzséből, az önkormányzatoknak a 25 százalékos önrész is kihívást okoz. A magyar kormány éppen ezért azt javasolta, hogy a felújításokhoz szükséges önrészt a nem ipari szektorok (közlekedés, közszféra, mezőgazdaság) szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését szabályozó, 2013–20 közötti uniós mechanizmus (Effort Sharing Decision – ESD) kvótáinak értékesítéséből fedezzék. Magyarországnak ugyanis feleslege lesz a rendelkezésére álló kvótákból, míg több tagállamnak pluszkvótákra lesz majd szüksége. A magyar javaslat szerint a csak a tagállamok közötti cserére alkalmas kvótafelesleget pénzintézeteknek is el lehetne adni, amelyek az ESD-időszak végén, amikor a kvótahiányok jelentkeznek, értékesíthetnék a felesleget a tagországoknak. Ezzel a pénzintézetek előfinanszíroznák a középületek felújítását. Számítások szerint 25 százalékos magyar önrész felét lehetne ebből előteremteni – mondta Várhelyi Olivér. További részletek: www.vg.hu/energiahatekonysag
Kedvezően fogadták a kormány ötletét
Az energiahatékonysági irányelv ügyében társjogalkotói szerepet kapó Európai Parlament plenáris ülése várhatóan júniusban vagy legkésőbb szeptemberig első olvasatban szavaz a kérdésről, miután az illetékes szakbizottság már voksolt a jogszabálytervezetről, amelyhez összesen 1800 módosító indítvány érkezett.Várhelyi Olivér kiemelte: az Európai Parlamentben, illetve a tagállami kormányok körében is kedvező fogadtatásra talált a a magyar felvetés. „Úgy tűnik, a javaslat be tud kerülni az irányelv szövegébe” – vélekedett a nagykövet.
Tar Gábor Kedvezően fogadták a kormány ötletét Az energiahatékonysági irányelv ügyében társjogalkotói szerepet kapó Európai Parlament plenáris ülése várhatóan júniusban vagy legkésőbb szeptemberig első olvasatban szavaz a kérdésről, miután az illetékes szakbizottság már voksolt a jogszabálytervezetről, amelyhez összesen 1800 módosító indítvány érkezett.
Várhelyi Olivér kiemelte: az Európai Parlamentben, illetve a tagállami kormányok körében is kedvező fogadtatásra talált a a magyar felvetés. „Úgy tűnik, a javaslat be tud kerülni az irányelv szövegébe” – vélekedett a nagykövet.-->
