Költségátvilágításra készül a MEH

A Magyar Energia Hivatal (MEH) fel kívánja mérni, hogy milyen költséggel dolgoznak a villamos energia szállításában érintett hazai vállalatok. Az átvilágítás során egyértelműen el kívánja különíteni a tevékenység ellátásához szükséges kiadásokat azoktól, amelyeknek a felmerülése nem volt törvényszerű. Ez alapján határozható meg, hogy milyen költségek ismerhetők el 2013. január 1-jétől az áram szállításához köthető tarifákban. Az átvilágítást a villamos energiáról szóló törvény alapján négyévente kell elvégezni, az árak évente változnak.

A vizsgálódás egyik célpontja az MVM Mavir Zrt. A villamosenergiarendszerirányító a négy évvel ezelőtti átvilágítás során nem tudta a szándékai szerinti összes költségelemet érvényesíteni a díjaiban. A MEH-hel folytatott egyezkedésben alulmaradt bizonyos bérek és tanácsadói díjak elfogadtatása kapcsán, a hivatal a Mavir számításainál alacsonyabbra értékelte a vállalati értéket is, és az amortizáció egészét sem ismerte el.

A költség-felülvizsgálat kiterjed a villamosenergia-szállítókra, -elosztókra, s arra is, milyen transzferárakat alkalmaznak e cégek és az egyetemes áramszolgáltatók. Az országban a MEH adatai szerint 2010-ben 160,9 ezer kilométer hosszú volt a nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékek együttes nyomvonala, az elosztó társaságok abban az évben 78,3 milliárd forintnyi fejlesztési beruházást zártak le, a Mavir fő fejlesztései 26,5 milliárd forintot tettek ki.

„Annak alapján, hogy a villamosenergia-szállítás egységköltségei tavaly több okból is nőttek, 2013-tól jelentős tarifaemelés lenne indokolt a rendszerirányításban és az elosztásban” – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A legfontosabb, hogy tavaly mintegy 7 százalékkal csökkent szabályozott piaci, azaz a lakossági áramigény, tehát emiatt kisebb forgalmon kell elosztani a hálózatok fenntartásának, fejlesztésének költségeit, és érvényesíteni kellene a tavalyi és majd az idei infláció hatását is. Persze minden rendszerben vannak tartalékok, de Hegedűs Miklós szerint ebből az elosztó cégek lassan kifogynak, hiszen tavaly a válságadó hatásai miatt alig fordíthattak pénzt újabb megtakarításokat ígérő fejlesztésekre. Az sem jó út, ha a további racionalizálás útja az elbocsátás, hiszen ezzel nő munkanélküliség.

A szakember úgy véli, a díjakról nem gazdasági érvek, hanem politikaiak fognak dönteni, hiszen a kormány meghirdetett célja, hogy az áram- és a gázfelhasználás lakossági költségei az infláció körüli mértékben nőhetnek. Ha viszont az elosztó cégek nem emelhetnek, nem kizárt, hogy megnövekedett költségeiket másik nagy vásárlói csoportjukon, a piaci felhasználókon próbálják meg érvényesíteni.

„A most indítandó költség-felülvizsgálat tehát csak fügefalevél: az eredménye nem lesz nyilvános, és akármit is hoz majd ki a MEH, a döntést nem a hivatal, hanem a szakminiszter fogja meghozni olyan gumiszabályok alapján, amelyek mindig a rövid távú politikai szempontok szerint értelmezhetők” – jelentette ki lapunknak a kutató.

Osztalékfizetés

Az Elmű közgyűlése a társaság tavalyi eredménykimutatását 11,478 milliárd forint adózott nyereséggel fogadta el. Az adózott eredményből 10,326 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként, a fennmaradó 1,152 milliárd mérleg szerinti eredmény az eredménytartalékba kerül – jelenti az MTI. Az Émász adózott eredménye 6,644 milliárd forint, ebből 4,271 milliárd az osztalék és 2,373 milliárd kerül az eredménytartalékba.