Ilyen még soha nem történt Magyarországon

A felszámolások tekintetében némiképp javult a cégstatisztika áprilisban. A hónap folyamán összesen 1796 felszámolási eljárás megindítását tették közzé. Ez 7,7 százalékkal kevesebb, mint az első negyedév 1945 darabos havi átlagértéke, ugyanakkor 28 százalékkal több a múlt év azonos időszakában közzétett felszámolásoknál. „Több ok miatt is korai lenne még a felszámolások növekedési trendjének megtöréséről beszélni: nem beszélhetünk a gazdaság növekedéséről, a lánctartozások mértékében sem tapasztalható csökkenés, a sok kényszer-végelszámolás jelentős része pedig idővel átfordul felszámolásba” –  mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Áprilisban a megelőző két hónaphoz hasonlóan meghaladta a 3000-et a végelszámolások száma. A múlt havi 3307 végelszámolás ugyan 16 százalékkal elmarad a márciusi rekordértéktől, de így is minden idők harmadik legrosszabb havi adata. „Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2011 első négy hónapjához képest az idei első négy hónapban több mint 50 százalékkal emelkedett a közzétett végelszámolások száma, azt mondhatjuk, hogy a jogszabályok szigorítása egyértelműen hozzájárul a gazdaság tisztulásához” – mondja Tóth Tamás. Az utolsó három hónap végelszámolási trendjét egész évre kivetítve éves szinten 35–40 ezer végelszámolás adódik, ami a tavalyi 23 ezerrel szemben elképesztő növekedés.

Áprilisban összesen 1823 új cég bejegyzését tették közzé a közlönyben, ez pedig rekordalacsony érték az utóbbi években. A cégalapítások szigorításának novemberi bejelentése óta havi átlagban több mint 6000 új céget jegyeztek be Magyarországon, ehhez képest a visszaesés rendkívül nagymértékű, de az Opten igazgatója szerint egyáltalán nem meglepő. A szigorodó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között sok tulajdonos kezdett cégalapításba, és ezeknek az elhúzódó közzététele tartotta magasan a cégalapítások számát még márciusban is. „Az áprilisi adatok azt igazolják, hogy a jogszabály-módosítás hatálybalépését megelőzően számos előrehozott cégbejegyzés történt. Feltehetően szép számmal vannak köztük olyanok is, amelyeket nem a piaci helyzet hívott életre, pedig normális esetben ennek, és nem az alapítás körülményeinek, kellene lennie a fő tényezőnek” – véli az Opten igazgatója.

„A cégvilágban zajló folyamatokról sokat elárul a héten közzétett negyedéves NAV- adóslista is” – teszi hozzá az Opten igazgatója. A jelentős adóhátralékkal rendelkezők listája az elmúlt két évben 150-ről 52 cégre rövidült, a listán szereplő cégek átlagos adóhátralékának összege pedig 33 százalékkal csökkent, tehát a NAV tevékenysége – ezek fényében – kétségtelenül eredményesnek mondható. A lista alapján kijelenthető az is, hogy az adóhatóság manapság sokkal korábban reagál a cégek adóhátralékára, mint korábban, hiszen míg egy évvel ezelőtt a listán szereplő cégek 12–15 százaléka a felszámolás megindítása után került a lajstromba, addig mára ez az arány 5 százalékra mérséklődött.

„A hitelezők számára fontos tanulság, hogy a listán szereplő cégek 54 százalékáról az Opten adatbázisában a bárki számára elérhető negatív információk már azelőtt rendelkezésre álltak, hogy ezek a társaságok a NAV listájára kerültek volna” – mondja Tóth Tamás. Hozzáteszi: „Nem lehet eléggé hangsúlyozni az öngondoskodás szerepét a kockázatelemzésben és a kintlévőség kezelésben, hiszen bármely cég komoly veszteséget kerülhet el egy céginformációs rendszer használatával.”