Milyen évet zártak tavaly és hogyan alakul az idei évük?
- Rekord évet van mögöttünk. A budapesti repülőtér forgalmának növekedése még az európai átlagot is meghaladta 2011-ben. Az ACI által kiadott nemzetközi statisztikák szerint a kontinensen 2011-ben átlagosan 7 százalékkal bővült a légiforgalom, addig a Budapest Airportnál nem kevesebb, mint 8,9 millió utast regisztráltak, ami 9 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg 2010-hez képest. Mindez 323 ezerrel több utas, mint az eddigi rekordévnek számító 2007 forgalma volt. Úgy tűnt, hogy minden rendben, hiszen a Qatar Airways elindította Doha-Budapest járatot, és New York-ot is elérhetővé tette az American Airlines. Még a Malév is látványosan javította teljesítményét 2011 utolsó negyedévében és ezzel 200 ezerrel több utast szállított, mint az előző évben. A mennyország után viszont hamar jött a mélyrepülés. Idén a legjobb esetben is legfeljebb 8 millió utasunk lehet, a gépmozgásban pedig 25 százalékos elmaradás lesz. A tavalyi 8 milliárd forintos adózás előtti veszteség után a veszteségünk az idén a Malév csődje miatt biztos, hogy nem csökken, sőt!
- Az egyes terminál pedig bezárt.
- Kényszerű lépés volt. A Malév összeomlása után komoly költségcsökkentési programot kellett megvalósítani a túlélés érdekében. Leállítottuk az összes beruházást és 250 embert kellett elküldenünk. Az egyes terminál bezárása az utolsó intézkedés volt a sorban. A fapados légitársaságok zökkenőmentesen átköltöztek a kettes terminálra, minden olajozottan működik. Jelenleg 36 légitársaságot kezelünk egy fedél alatt.
- A veszteséget növelheti a milliárdos telekadó is.
- Az adót be fogjuk fizetni, de a Malév összeomlása után nem vártunk volna még egy ekkora ütést. Tavaly a Budapest Airport 675 millió forint telekadót fizetett. Egy törvénymódosítás ezt megháromszorozta, vagyis rekordnagyságú, nem kevesebb, mint 2,25 milliárd forintra emelték a pénzügyi terheinket. Egyelőre sikertelenül tárgyalunk a minisztériummal és befolyásos politikusokkal a telekadó csökkentéséről vagy a teljes mentességről. A Budapest Airport így is a régió legnagyobb adófizetője: tavaly nem kevesebb, mint 7 milliárd forintot fizettünk különféle jogcímeken. Az ezen felüli extra adóztatás már teljesen igazságtalan, ezért nem kizárt, hogy jogi útra tereljük a kérdést. A Malév-csőd miatt hozott intézkedéseken túl mi már nem tudunk tovább karcsúsodni, ezt a gyomrost nem tudjuk egyedül lenyelni. Nem tudunk mást tenni, mint tovább hárítani a pluszterheket. Ezért biztos, hogy a repülőtéri illetékek, díjak növekedni fognak, ez pedig végső soron a repülőjegy árak növekedéséhez vezet. Nyár elejétől erről konzultálunk a légitársaságokkal, akik eddig is komoly empátiával kezelték a telekadó emelés nyomán kialakult lehetetlen helyzetet.
- Nem tart attól, hogy emiatt a válság tovább gördül, aminek nem tudnak majd megállj parancsolni?
- Van rá esély, hogy a következő hónapokban ördögi körré váljon a probléma. A légitársaságok és a repterek is évek óta szenvednek a válságtól és a drága üzemanyag áraktól. Semelyik légitársaság nem fog örülni annak, ha magasabb díjat kell fizetniük, ami végül a repülőjegyek árában fog megmutatkozni. Lehetséges, hogy néhány társaság inkább csökkenti a járatai számát vagy úgy, ahogy van, megszünteti működését Magyarországon. A légiközlekedés és az idegenforgalom a Malév csődje miatt már így is nyolc-tízezer munkahely elvesztését volt kénytelen elkönyvelni. A telekadó tehát összességében még kevesebb utashoz, kevesebb munkahelyhez és lassuló gazdasághoz vezet.
- Meddig üzemeltetnek egy veszteséges repteret?
- Mi csak vagyonkezelők vagyunk, és én nagyon hiszek benne, hogy a budapesti repülőtér még mindig nagyon jó fejlődési potenciállal rendelkezik. A rendkívüli helyzet ellenére a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeinket mi maradéktalanul teljesítettük. A magyar államnak pont az ellenkezőjét kellene tennie annak, mint amit eddig tettek. Megdöbbentő például, hogy négy hónapja nem osztották ki a Malév korlátozott repülési jogait fontos célpontokra. Ez azt mutatja, hogy mennyire nem fontos a repülés az állam számára, pedig ez egy olyan szituáció, amiben mindenki veszít. Ha lett volna rá szándék, a Malév csődje után egy új légitársaság nagyon rövid idő, akár néhány nap alatt elindítható lett volna, mint ahogy azt tették Svájcban, Belgiumban vagy Olaszországban. Ehhez nem kellett volna feltalálni a spanyolviaszt, kész receptek, követhető példák vannak a világban.
