A buszközlekedés bérbeadásával menekülne a csőd elől a BKV

Névleg megszűnhet a BKV, ám a fővárosban közlekedők ebből keveset vehetnek észre – már persze ha lesz, aki üzletet lát a buszok üzemeltetésében. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis olyan lépés mellett döntött, amely jobban bevonná a magáncégeket a tömegközlekedés üzemeltetésébe, ám mellékhatásaként eltűnhet a BKV.

A városvezetők konkrét döntést még nem hoztak, ám megszavaztak egy koncepciót, amely két fő irányvonallal számol. Az egyik lehetőség szerint a buszos közlekedési ágazat kiválna a BKV-ból, és önállóan menne tovább, a másik változat pedig arról szólna, hogy két új társaság jön létre az egységes közlekedési cég helyett, egy buszos és egy kötöttpályás.

Igazán látványos pontja a tervnek első ránézésre a BKV megszűnése, ám ennél sokkal fontosabb lehet, hogy valamilyen módon mentsék meg a buszos közlekedést a fővárosban. Ez a koncepció lehetőséget kínál erre, de csakis akkor, ha lesz olyan cég, amely üzletet lát a buszok üzemeltetésében.

Ha a buszágazatot külö választanák a kötött pályától, egyrészt nem lenne keresztfinanszírozás, nem a másra szánt pénzt költenék a buszokra. Másrészt lehetővé válna, hogy magáncégeknek adják ki egyes járatok üzemeltetését. Az azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósulna meg, nem tisztázott, amire a szakszervezetek is utaltak közleményükben.

Kérdés, miért érné meg egy cégnek, hogy budapesti buszjáratokat üzemeltessen? A BKV alvállalkozóinak gyakorlatilag egyetlen bevételi forrása az a díj, amit a fővárostól szerződés alapján kapnak, és mivel a jegyárakat a főváros határozza meg, a nyereséghez a költségcsökkentés az egyetlen út. Arról nem esett szó, mi lenne, ha a jegyárak központi szabályozását eltörölnék – ez vonzóvá tehetné a befektetőknek a buszindítás lehetőségét.n VG