BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Cégdarabolással mentenék a buszokat - így szűnhet meg a BKV

Névleg megszűnhet a BKV, ám a fővárosban közlekedők ebből keveset vehetnek észre – már persze ha lesz, aki üzletet lát a buszok üzemeltetésében. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis olyan lépés mellett döntött, amely jobban bevonná a magáncégeket a tömegközlekedés üzemeltetésébe, ám mellékhatásaként eltűnhet a BKV.

A városvezetők konkrét döntést még nem hoztak, ám megszavaztak egy koncepciót, amely két fő irányvonallal számol. Az egyik lehetőség szerint a buszos közlekedési ágazat kiválna a BKV-ból és önállóan menne tovább, a másik változat pedig arról szólna, hogy két új társaság jön létre az egységes közlekedési cég helyett, egy buszos és egy kötöttpályás.

Igazán látványos pontja a tervnek első ránézésre persze a BKV megszűnése, ám ennél sokkal fontosabb lehet, hogy valamilyen módon mentsék meg a buszos közlekedést a fővárosban. Ez a koncepció lehetőséget kínál erre, de csakis akkor, ha lesz olyan cég, amely üzletet lát a buszok üzemeltetésében.

Az alapprobléma ugyanis az, hogy a fővárosi buszpark jelentős része katasztrofális állapotban van, az amortizáció rendkívül súlyos, napi szinten robbannak le buszok, és ez az idő múlásával csak rosszabb lesz. Eközben pedig ahhoz, hogy forgalomba engedhessék a buszokat, a cég más ágazataitól vesznek el forrásokat. Vagyis már azért is, hogy néhány év múlva legyenek még működőképes buszok Budapesten, komoly átszervezés kell.

Ezt oldaná meg az, ha a buszágazatot különválasztanák a kötött pályától. Egyrészt nem lenne keresztfinanszírozás, vagyis nem például a metróra szánt pénzt költenék a buszokra. Másrészt lehetővé válna az, hogy magáncégeknek adják ki egyes járatok üzemeltetését. Az azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósulna meg, nem tisztázott, amire utaltak a szakszervezetek is közleményükben.

A nagy kérdés ebben az esetben az maradna: miért érné meg egy cégnek az, hogy budapesti buszjáratokat üzemeltessen? A BKV mostani alvállalkozóinak gyakorlatilag egyetlen bevételi forrása az a díj, amit a fővárostól kapnak: ez a szerződésükben meg van kötve, a cégek feladata, ha nyereségesek szeretnének lenni, az, hogy csökkentsék a költségeiket. A jegyárakat nem ők szabják ugyanis meg, azt központilag a főváros határozza meg. Ám arról nem esett szó, mi lenne, ha a jegyárak központi szabályozását eltörölnék – ez minden bizonnyal könnyebben tehetné vonzóvá a befektetők számára a buszok indításának lehetőségét. Vitézy Dávid BKK-elnök azt mondta, hogy nem vagy csak kevéssel lenne drágább a buszok üzemeltetése a mostaninál, ám részleteket csak akkor tudhatunk, ha látjuk az első pályázatokat.

Kezességet vállal az állam

A magyar állam 100 százalékos mértékű, egyedi állami készfizető kezességet vállal a BKV adósságállományának megújítására szolgáló hitelszerződések alapján, a Budapest Főváros Önkormányzata által vállalt készfizető kezességekre, együtt összesen legfeljebb 62 milliárd 675 millió forint értékben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel csütörtökön. A BKV Zrt. adóssághelyzetének megoldása érdekében a hitelek refinanszírozását letárgyalta a bankokkal. Az erről szóló közbeszerzési eljárást kiírta, majd lefolytatta, a hitelszerződéseket június 18-án aláírták - áll a közleményben.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.