A városvezetők konkrét döntést még nem hoztak, ám megszavaztak egy koncepciót, amely két fő irányvonallal számol. Az egyik lehetőség szerint a buszos közlekedési ágazat kiválna a BKV-ból és önállóan menne tovább, a másik változat pedig arról szólna, hogy két új társaság jön létre az egységes közlekedési cég helyett, egy buszos és egy kötöttpályás.
Igazán látványos pontja a tervnek első ránézésre persze a BKV megszűnése, ám ennél sokkal fontosabb lehet, hogy valamilyen módon mentsék meg a buszos közlekedést a fővárosban. Ez a koncepció lehetőséget kínál erre, de csakis akkor, ha lesz olyan cég, amely üzletet lát a buszok üzemeltetésében.
Az alapprobléma ugyanis az, hogy a fővárosi buszpark jelentős része katasztrofális állapotban van, az amortizáció rendkívül súlyos, napi szinten robbannak le buszok, és ez az idő múlásával csak rosszabb lesz. Eközben pedig ahhoz, hogy forgalomba engedhessék a buszokat, a cég más ágazataitól vesznek el forrásokat. Vagyis már azért is, hogy néhány év múlva legyenek még működőképes buszok Budapesten, komoly átszervezés kell.
Ezt oldaná meg az, ha a buszágazatot különválasztanák a kötött pályától. Egyrészt nem lenne keresztfinanszírozás, vagyis nem például a metróra szánt pénzt költenék a buszokra. Másrészt lehetővé válna az, hogy magáncégeknek adják ki egyes járatok üzemeltetését. Az azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósulna meg, nem tisztázott, amire utaltak a szakszervezetek is közleményükben.
A nagy kérdés ebben az esetben az maradna: miért érné meg egy cégnek az, hogy budapesti buszjáratokat üzemeltessen? A BKV mostani alvállalkozóinak gyakorlatilag egyetlen bevételi forrása az a díj, amit a fővárostól kapnak: ez a szerződésükben meg van kötve, a cégek feladata, ha nyereségesek szeretnének lenni, az, hogy csökkentsék a költségeiket. A jegyárakat nem ők szabják ugyanis meg, azt központilag a főváros határozza meg. Ám arról nem esett szó, mi lenne, ha a jegyárak központi szabályozását eltörölnék – ez minden bizonnyal könnyebben tehetné vonzóvá a befektetők számára a buszok indításának lehetőségét. Vitézy Dávid BKK-elnök azt mondta, hogy nem vagy csak kevéssel lenne drágább a buszok üzemeltetése a mostaninál, ám részleteket csak akkor tudhatunk, ha látjuk az első pályázatokat.
Kezességet vállal az állam
A magyar állam 100 százalékos mértékű, egyedi állami készfizető kezességet vállal a BKV adósságállományának megújítására szolgáló hitelszerződések alapján, a Budapest Főváros Önkormányzata által vállalt készfizető kezességekre, együtt összesen legfeljebb 62 milliárd 675 millió forint értékben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel csütörtökön. A BKV Zrt. adóssághelyzetének megoldása érdekében a hitelek refinanszírozását letárgyalta a bankokkal. Az erről szóló közbeszerzési eljárást kiírta, majd lefolytatta, a hitelszerződéseket június 18-án aláírták - áll a közleményben.
