A kerékpáros turizmus az európai turizmus egyik legdinamikusabban bővülő ágazata, ami Magyarország számára is kihasználható trendet jelenthet. Az elmúlt években hazánkban is szaporodott a kerékpárosok száma, amit jól mutat, hogy tavaly már több mint háromszázezer kerékpárjegyet vettek a MÁV-START utasai, kétszer annyit, mint négy évvel ezelőtt.
Az igényt érzékelve a vasúttársaság a Balatonhoz, a Tisza-tóhoz és a Fertő tóhoz vasúttal és kerékpárral kirándulók számára kedvezményes túrajegyet vezetett be, amivel az ország bármely területéről elindulva, a megtett távolságtól függetlenül, egységesen 400 forintért lehet a bicikliket szállítani a tavak körül. „Manapság már nem igaz az a korábbi beidegződés, amely szerint a kerékpárral érkezők a kevésbé fizetőképes vendégeket jelentik, ráadásul a kerékpáros szezon rendszerint jóval hosszabb a nyári strandszezonnál, áprilistól novemberig tart” – közölte a Kerékpárosklub.
Az egészségorientált életmód, a gyakran rendkívüli költségű felszerelések vásárlása elsősorban a középosztályhoz és főként az egzisztenciálisan jól fejlődő fiatalok csoportjához kapcsolható.
A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a kerékpáros turisták: átlagosan 15 százalékkal magasabb költési hajlandósággal bírnak, 7-11 napra kelnek útra, 55 százalékuk településtől településig teker, 40 százalékuk csillagtúrákat szervez, 5 százalékuk városlátogatás közben használ kerékpárt, és 90 százalékban az önálló szervezésű utazás a jellemző.
Vannak persze szervezett utak is: egy négyéjszakás Balaton kerülő túra például a főszezonban 63 ezer forintba kerül. Egyre több hazai szállásadó is felismeri a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket. Minimum elvárás tőlük, hogy zárt, fedett helyen tudják elhelyezni a vendégek kerékpárjait, valamint minimum 2 napra való, kidolgozott kerékpártúra ajánlattal rendelkezzenek, amelyekről térképet biztosítanak.
Persze a kerékpározáshoz utak is kellenek. Ha kiépül a tervezett infrastruktúra, a kerékpáros turizmus kiegészítheti, mi több, hosszabb távon érezhető plusz lökést adhat a balatoni idegenforgalomnak. „A magyarok körében nagyon népszerű, egyfajta teljesítménytúra, kellemes kirándulás a Balaton megkerülése. Gyakori, hogy baráti társaságok, családok évente megteszik a távot. A külföldiek másként állnak hozzá, ők is lekerekezik az utat, ám közben megszállnak egy-két napra, s közben úgynevezett háttér-kirándulásokra indulnak” – mondta Tar László, a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vezetője.
A 2015-ig tartó fejlesztési projektben javasolták, újítsák fel a Balatoni Bringakörutat, az ugyanis több helyütt rendkívül rossz állapotú. A nemzetközi szabványok által javasolt 2,75 helyett néhol 1,8 méter a szélesség, de akadnak 80 centisek is. Ami biztosan eredményt hozna, az a Kis-Balaton körüli kerékpárút kiépítése, de csak úgy, ha azt összekötnék a balatoni szakasszal. A szűkebb régiónál maradva pedig a Keszthely-Hévíz közti kerékpárút mielőbbi összekötését szeretnénk elérni. Az iroda hatvan kerékpárt állított forgalomba térségi pályázati forrásokból. A 3,6 milliós beruházás az egész régiót szolgálja: Keszthelyen, Zalakaroson, Gyenesdiáson, Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön és Hévízen (ahol már korábban megvalósult a beruházás) is kölcsönözhetőek a kerékpárok. A rendszer sajátossága, hogy bárhol leadhatók a biciklik: vagyis ha valaki Keszthelyen kölcsönzött kerékpárt, de Zalakarosról nem szeretne visszatekerni, akkor ott is leadhatja kétkerekűjét.
Ez a beruházás azonban egyike a ritka kivételeknek. A pályázati rendszer ugyanis nem kedvez a kerékpáros turizmus fejlesztésének. A pályázók az előkészítés költsége, és az előfinanszírozás és az ebből eredő magas kockázat miatt sok esetben belebuknak, vagy el sem tudnak kezdeni ilyen projekteket. Idén az Új Széchenyi Terv keretében a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztését szolgáló pályázatokat 6,35 milliárd forinttal támogatja az és a kormány. Ebből a keretösszegből fél milliárd forintot kifejezetten a kerékpáros turizmus fejlesztésére különítettek el. Július 1-jétől augusztus 31-ig gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozások, költségvetési-, illetve non-profit szervezetek pályázhatnak a konstrukcióra. Az már biztos, hogy mintegy 1,3 millió euró összköltségű pályázat keretében végeznek kerékpáros turisztikai fejlesztéseket Vas és Zala megyében, valamint a Muravidéken 2014 őszéig.
Csak összehasonlításképpen: az European Cyclists'' Federation (ECF) legutóbbi felmérése szerint az évi közel 3 milliárd kerékpáros turisztikai utazás az európai gazdasághoz közel 60 milliárd euróval járul hozzá. Az ECF úgy becsüli, hogy a legalább egy éjszakát eltöltő kerékpáros turisták száma elérheti a 26 milliót, ami az EU tagállamok lakói által generált utazások mintegy 3 százaléka.
Főleg a németek jönnek
Hazánkban közel 1500 kilométer turisztikai célra alkalmas, kitáblázott kerékpárúton biciklizhetünk. A kisforgalmú mellékutakat is magába foglaló országos kerékpáros törzshálózat hossza 2500 kilométerre tehető. Kerékpáros útvonalaink közül a legforgalmasabbak és legnépszerűbbek azok az útvonalak, amelyek egybefüggő túrahálózatot képeznek, vagy a nemzetközi kerékpáros hálózat tagjai (például Balatoni Bringakörút, EuroVelo 6, EuroVelo 11, Tisza-tó körüli túrák). Magyarországra főleg német, holland, osztrák és szlovák kerékpárosok érkeznek, átlagos napi költésük napi 15 ezer forint körül mozog.
