Versenyálló atomreaktorok
A japán atomerőművet februárban sújtó szökőár és földrengés után leállították a szigetország 50 nukleáris reaktorát, Németország pedig úgy döntött, hogy 2022-ig fokozatosan leépíti saját atomerőművi termelését, igaz, egyébként sem készült atomerőmű-építésre. Az OECD adatai szerint a világ nukleáris kapacitásai 2035-ig mégis 44–99 százalékkal bővülnek a jelenlegihez képest, ezen belül az ázsiai bővülés 125–185 százalékos. Ebben Japán még nincs is benne, ahol egyelőre nyitott a folytatás. Két reaktort ugyan már újraindítottak, de ezzel százezres tiltakozó tömeget késztettek az utcákra vonulásra.
A Reuters által idézett előrejelzések szerint az urániumbányászat tudja majd tartani a lépést a növekvő nukleárisfűtőanyag-kereslettel. 2009-ben és 2010-ben 12,5 százalékkal bővültek a világ urániumforrásai annak köszönhetően, hogy a területen folyó kutatásokra ez idő alatt több mint kétmilliárd dollárt költöttek el világszerte. 2013 után egyes elemzők szerint mégis emelkedhetnek az urániumárak, mert ekkor jár le az a szerződés, amely szerint Oroszország leszerelt atomfegyverekből származó urániumot szállít az amerikai piacra. A Megatonnát megawattra nevű egyezmény keretében évi 11,3 millió kilogramm gyengített uránium kerül az USA-ba. E mennyiség híján az ágazat a jövő év végétől még inkább a bányászatra fog támaszkodni. „Az ismert adatok szerint a közeli években – 2020-ig – nem épül annyi atomerőmű, amennyi túl nagy többletkeresletet jelent a piacon, az USA-ban például csak üzemidő-hosszabbítások vannak napirenden. Térségünkben az új csehországi, fehéroroszországi és romániai kapacitásokra lehet számítani az évtized második felében” – válaszolt lapunknak a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. Hegedűs Miklós emlékeztetett: most inkább túlkínálat van az atomerőművek által keresett uránium fűtőanyag piacán. Ám nem elsősorban a kereslet, hanem a kőolaj ára határozza meg az uránium árát a helyettesítés elvén, ahogyan a gázét is. S igaz, hogy az olaj drágul, de a hosszabb távon piacra lépő negyedik generációs (fűtőanyagukat újrahasznosító) atomerőműveknek a mostaniakéhoz képest olyan kicsi lesz az urániumigényük, ami jelentősen csökkenteni fogja az esetleges drágulás hatását. „Maga az uránium egyébként is csak fele vagy harmadakkora arányt képvisel a vele előállított áram árában, mint a gáz, ami szintén nem több 15-20 százaléknál” – mutatott rá.
Biztonság kontra versenyképesség
Káros az atomerőművek versenyképességére, hogy olyan – talán már túlzott mértékű – biztonsági intézkedéseket írnak elő számukra a fukusimai baleset óta, amelyek az eddiginek közel kétszeresére növelik a beruházási költségeket.A nemrég még kilowattonként 3000 dollár körüli fajlagos költség nő 5000–6000 ezer dollárra. Bár az elvárt biztonsági intézkedéseket gazdaságilag nehéz megítélni, az biztos, hogy teljes biztonságot sohasem lehet garantálni.
Mindig történhetnek nem várt események, melyekről előzőleg fel sem merült, hogy fel kellene rá készülni. Mindazonáltal egy 80–90 százalékos kihasználtsággal működő atomerőmű Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója szerint még így is olcsóbb áramot ad, mint a legjobb hatásfokú gázüzemű erőmű.
A nemrég még kilowattonként 3000 dollár körüli fajlagos költség nő 5000–6000 ezer dollárra. Bár az elvárt biztonsági intézkedéseket gazdaságilag nehéz megítélni, az biztos, hogy teljes biztonságot sohasem lehet garantálni.
Mindig történhetnek nem várt események, melyekről előzőleg fel sem merült, hogy fel kellene rá készülni. Mindazonáltal egy 80–90 százalékos kihasználtsággal működő atomerőmű Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója szerint még így is olcsóbb áramot ad, mint a legjobb hatásfokú gázüzemű erőmű. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.