BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megismétlődhet a 4-5 évvel ezelőtti élelmiszerválság

A 2007-2008-ban tapasztalt élelmiszerválsághoz hasonló krízis alakulhat ki, ha a gabonatermelő országok ismét exportkorlátozó intézkedésekhez nyúlnak – figyelmeztetett az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO abban a jelentésében, amely az aszály miatti globális élelmiszerár-emelkedésről számol be.

A FAO kimutatásából kiderül: a globális élelmiszerárak júliusban ismét emelkedtek, miután az előző három hónapban még csökkenést mutatott az árindex. Az ENSZ szervezete szerint az árak a következő hónapokban tovább emelkedhetnek.

A gabonák, olajos magvak, a tej, a hús, valamint a cukor árát tartalmazó FAO-index a júniusi 201 pontról júliusban 213 pontra nőtt, ami elmarad ugyan a 2011 februárjában mért 238 pontos csúcstól – ami az arab tavasz kitörésében is szerepet játszott –, azonban már most magasabb a 2007-2008-ban mért szinteknél. Utóbbi két évben a bioüzemanyagok megnövekedett használata, a rossz időjárás, illetve a korlátozó exportpolitika együttes hatásaként ugrottak meg az élelmiszerára, amely több országban – így Egyiptomban, Kamerunban és Haitin – kiterjedt erőszakos tüntetéseket eredményezetett.

Utóbbi két évben a bioüzemanyagok megnövekedett használata, a rossz időjárás, illetve a korlátozó exportpolitika együttes hatásaként ugrottak meg az élelmiszerára, amely több országban – így Egyiptomban, Kamerunban és Haitin – kiterjedt erőszakos tüntetéseket eredményezetett.

Az élelmiszerárak mostani emelkedését a rendkívül száraz időjárás okozta. A fél évszázada nem tapasztalt aszály miatt az utóbbi hetekben rekord szintre emelkedtek a gabonaárak az Egyesült Államokban, ami miatt világszerte fokozódtak az élelmiszerárak emelkedésétől való félelmek, ugyanis a kukorica, a szójabab és a búza esetében az USA számít a legnagyobb exportőrnek a világon.

A globális gabonapiacon emellett azért is emelkednek az árak, mert a piaci szereplők attól tartanak, hogy a Fekete-tengeri gabonatermelő országok, főként a világ harmadik legnagyobb termelőjének számító Oroszország exportkorlátozásokat vezet be, miután a szárazság az ő termelési eredményüket is visszavetette.

Itthon is nőhet az infláció

„A FAO-index az elmúlt hónaphoz képest mintegy 6 százalékkal emelkedett. Ennek hatására természetesen Magyarországon is várható az élelmiszerek drágulása, habár nem ilyen jelentős mértékben, hiszen a feldolgozott élelmiszerek áralakulását más tényezők (belső kereslet, bérköltségek, stb.) is befolyásolják” – véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Az élelmiszer alapanyagok drágulása tehát nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt. Ez pedig jelen körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna. Ezt támogatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében. Az MNB célját (3%) tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem számíthatunk monetáris lazításra” – magyarázta a befektetési szakember.


 

Világgazdaság Online - T. G. Itthon is nőhet az infláció „A FAO-index az elmúlt hónaphoz képest mintegy 6 százalékkal emelkedett. Ennek hatására természetesen Magyarországon is várható az élelmiszerek drágulása, habár nem ilyen jelentős mértékben, hiszen a feldolgozott élelmiszerek áralakulását más tényezők (belső kereslet, bérköltségek, stb.) is befolyásolják” – véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Az élelmiszer alapanyagok drágulása tehát nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt. Ez pedig jelen körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna. Ezt támogatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében. Az MNB célját (3%) tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem számíthatunk monetáris lazításra” – magyarázta a befektetési szakember.

-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.