Elnyerte a Malév-jogokat a Wizz

Már árulják a jegyeket a Wizz Air két új járatára, a december 6-án induló tel-avivi és a december 14-én startoló kijevi desztinációkra. „A moszkvai és az isztambuli repülés joga feltehetően egy-két hónapon belül eldől” – mondta Váradi József vezérigazgató. Budapestről először lehet majd diszkont áron repülni a kijevi Zsuljani repülőtérre és a tel-avivi Ben Gurionra. A két új járattal a Wizz Air 31-re növeli a Budapestről elérhető útvonalai számát. Mindkét új útvonalon kezdetben hetente háromszor repülhetnek az utasok, akik számát az első évben a légitársaság 100 ezerre becsüli. A Légügyi Hatóság a hosszadalmas procedúra során több szempont alapján döntött a Malév-jogok kiosztásáról: például a tapasztalat, a fenntarthatóság és a termékkínálat nyomott sokat a latban. A döntés határozatlan időre szól. „Várakozásaink szerint a diszkontárak növekvő turizmushoz vezetnek, hiszen olyan utazók számára is vonzó lehet az ajánlat, akiket idáig a magas jegyárak tartottak vissza. A piac hamar el fogja dönteni, hogy mekkora kapacitásra van szükség” – hangsúlyozta Váradi József. Emellett arra is számítanak, hogy az üzleti utak száma is növekedni fog a költségérzékeny új vállalkozások és a vállalkozó üzletemberek körében. A magyar turisták végre megismerhetik Kijev kulturális gazdagságát, felfedezhetik Izrael történelmi nevezetességeit vagy élvezhetik Tel-Aviv híres tengerparti strandjait anélkül, hogy vagyonokat kellene költeniük az utazásra.

A vezérigazgató azt is bejelentette: három évre szóló, összesen 2 milliárd forint értékű megállapodást kötöttek a Malév Ground Handling földi kiszolgálóval a teljes budapesti Wizz Air-kiszolgálásra. A cég az utas- és poggyászfelvétel, szállítás mellett takarítja és jégteleníti is a gépeket. Ez több száz tapasztalt szakember munkahelyének megőrzését is jelenti. Ma már néhány Malév-pilóta is a fapados cégnél dolgozik. „Jó, hogy mostantól olyan útvonalakon is tudunk repülni, amelyek korábban monopóliumnak számítottak. Egyébként 100 millió euró kérdése, hogy lesz-e új nemzeti légitársaság, de úgy gondolom, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben ennek az esélye gyakorlatilag nulla” – fogalmazott a vezérigazgató. Váradi József egyértelművé tette: nem tervezik, hogy Budapestet összekössék a Balkánnal. A Malév ugyanis szerinte nem véletlenül ment csődbe, hiszen például Macedónia felé nem nagy az érdeklődés. Vagyis a társaság nem követi a Malév rossz stratégiáját, nem a budapesti átszállást tekinti stratégiai céljának, hanem ponttól pontig repül. Minden ilyen járatnál feltétel, hogy tele legyenek a 180 üléses gépek. Ezzel magyarázta azt, hogy cégüknél egy alkalmazottra évi 8 ezer utas jut, míg a hagyományos légitársaságoknál 1-2 ezer utas. Az egy ülésre jutó költség pedig mindössze egyharmada a hagyományos társaságénak. A Wizz Air tavaly 11 millió utast szállított, idén pedig 12 milliót tervez. Jelenleg 16 bázisról 29 ország 80 desztinációjába 252 útvonalon repül a cég 39 gépe, a flottát jövő nyárig további 6 darab A320-as géppel bővítik. A márciusban zárult üzleti évét 250 milliárd forint forgalom mellett 16,7 milliárdos profittal zárta a cég.

Elhúzódott az elbírálás

A reptért üzemeltető cég vezérigazgatója, Jost Lammers korábban a Malév repülési jogainak rendezetlenségét is azokhoz a körülményekhez sorolta, amelyek rontják a Budapest Airport versenyhelyzetét. A Malév engedélyeit a Légügyi Hivatal április 17-ei határozataival vonta vissza. A légi közlekedési hatóság ezt követően kezdhette meg a kiosztási eljárásokat. A légitársaságok maguk határozhatták meg, hogy mikortól indítják el járataikat, de az időpont is része volt a pályázati anyagnak, és a kérelem értékelésekor ezt is figyelembe vették.