A miniszter jelezte azt is, hogy a törvényjavaslathoz a kormány a továbbiakban nem kíván módosító indítványt benyújtani, de megjegyezte, hogy a képviselők várhatóan fognak.
A megbeszélésen a miniszter tájékoztatása szerint szóba került a birtokmaximum mérete, a helyben lakás fogalmának meghatározása, továbbá az üzemszabályozási törvény megalkotása, valamint a földtörvényben megtalálható kétharmados szabályok kérdésköre. Nem volt viszont szó a földhaszonbérlet témájáról.
Fazekas Sándor az Országgyűlés őszi ülésszaka legfontosabb törvényének nevezte a földtörvényt, hiszen pótolhatatlan nemzeti vagyonról, a földről rendelkezik. A miniszter emlékeztetett: tekintettel a terület fontosságára, a Vidékfejlesztési Minisztérium széles körű társadalmi vitát folytatott a törvénytervezetről, mielőtt az Országgyűlés elé terjesztette. Ebben a vitában részt vettek társadalmi és szakmai szervezetek, továbbá az ellenzéki és a kormányoldalhoz tartozó parlamenti képviselők. A javaslatról úgynevezett többkörös egyeztetést folytattak.
Az MTI kérdésére válaszolva Fazekas Sándor közölte: a törvényjavaslatban továbbra is az 1200 hektáros birtokmaximum szerepel, mert ez biztosítja az élet- és versenyképes családi birtokok működését Magyarországon. Az 1200 hektáros birtokméret egy négyfős család megélhetéséhez szükséges, és a fejlesztéshez is biztosít teret. Az agrártárca és a kormány célja pedig az agrárközéposztály megerősítése - húzta alá.
A miniszter utalt arra is, hogy a földjog első számú alanya a törvényjavaslat elfogadását követően a földműves lesz, Magyarországon csak ők birtokolhatnak földet.
A megbeszélésen a miniszter tájékoztatása szerint szóba került a birtokmaximum mérete, a helyben lakás fogalmának meghatározása, továbbá az üzemszabályozási törvény megalkotása, valamint a földtörvényben megtalálható kétharmados szabályok kérdésköre. Nem volt viszont szó a földhaszonbérlet témájáról.
A földtörvényt több szervezet bírálta korábban. „Ennek a törvénynek több komoly problémája van, amely számításaink szerint 40 milliárd forintnyi adókiesést, 100 milliárd forintnyi támogatást veszélyeztet, valamint 2 és fél millió földtulajdonost tart bizonytalanságban” – Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke nyilatkozta ezt lapunknak a készülő földtörvényről. Szerinte az elkerülhetetlenül a termőföld árának csökkenéséhez vezet majd, és nem csupán az új hitelezést nehezíti meg, hanem az eddigi hitelállomány és eszközállomány sorsát is kérdésessé teszi.
Az elmúlt évek technológiai fejlesztései ugyanis döntően uniós forrásokból valósultak meg, amelyeket vissza kell fizetni, amennyiben a termelést öt éven belül feladják” – fejtette ki az elnök. Nagy Tamás hozzátette: a szűkülő lehetőségek miatt a szóba került agrárbankban nem vállalnának részt a befektetők, így csupán az állam által finanszírozott bankról lehetne szó. „Ez azonban nem jelentene felelős gazdálkodást az adófizetők pénzével” – vélekedett.
A Bankszövetség is hasonlóan bíráló véleményt fogalmazott meg a napokban. Azt írták: megítélésük szerint „jelenlegi tartalmával a jogszabálytervezet a termelők és különösen a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását jelentősen megnehezíti és növeli a hitelezés kockázatát”.
A Bankszövetség szerint „a hitelezési biztonság szempontjából erősen aggályos”, hogy a „helyi földbizottságok” a szerződéses árnak, a szerződés birtokpolitikai szempont szerinti megítélésének és a vevő-haszonbérlő kiválasztásának tárgyában is dönthetnek majd, továbbá aggasztónak találják a nagyüzemek háttérbe szorítását is.
„A kormány áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos bankszövetségi állásfoglalást, megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét.
Mindezek következtében a kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít – így válaszolt a Bankszövetség felvetésére Lázár János közleményében. Lázár hozzátette: a kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját, azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerezhetnek.”
A földtörvény nyár elején benyújtott tervezete szerint nem szerezhetne az állami földekben haszonbérleti jogosultságot olyan gazdasági társaság, mely a szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát a törvény által meghatározott számú dolgozónak. A jogszabályban foglalt követelmények meglehetősen szigorúak: az a vállalkozás, amely 15 főnél kisebb létszámmal működött, 300 hektárnyi állami termőföldet bérelhetne, 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írja elő a törvény. Ez csak az agrárcégekre vonatkozna, a családi és egyéni gazdálkodókra nem.
Bírálták a tervezetet a "gabonások" is. „A gabonatermesztés szempontjából értékelhetetlen a földtörvény koncepciója, az ugyanis nem racionális gazdasági kérdésekről szól, hanem érzelmi alapú és szociális szempontokról” – jelentette ki a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette: „a gabonatermesztés a világon mindenhol nagyüzemi tevékenység, amelyet 600 hektár alatti birtokméretnél nem lehet versenyképesen csinálni, illetve kisbirtokoknál csak akkor, ha nagyobb integrált szervezetbe tagozódnak.”
Vancsura szerint a hazai agrárium érdekét az szolgálná, ha erős, versenyképes nagygazdaságokat, „magyar multikat” alakítanának ki, amelyek „viszik magukkal a kicsiket” és a foglalkoztatásra is jótékony hatással vannak. A szakember szerint a birtoktestek és a gazdaságok szétaprózódásával félő, hogy a mezőgazdaság elveszíti versenyképességét.
„A hazai adottságok jók a gabonatermesztéshez, az ilyen terményeket kell exportálni, és a világ nagyjaival kell versenyezni, nem egymással” – fejtette ki Vancsura, aki úgy véli: a jelenlegi földtörvény helyett teljesen újat kell írni, amely „figyelembe veszi a valódi, gazdasági érdekeket. Fontos lenne egy minél reálisabb alapokon nyugvó tervet megalkotni, amelyet lehet vitatni” – tette hozzá.
A tejtermelés lehet a vesztes
„A foglalkoztatási kötelezettség ilyen szintjei általában nem kedveznek a társas vállalkozásoknak és a nagy tejtermelőknek sem. A hazai tejtermelés mindenképpen az egyik nagy vesztese lehet a szóban forgó jogszabálynak” – nyilatkozta korábban lapunknak Istvánfalvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke kifejtette: a foglalkoztatásra irányuló bizonyos ösztönzők érthetők, de az 1200 hektárhoz kötött 100 fő eltúlzott. „Ennyi dolgozót nem tud foglalkoztatni egy ekkora tehenészet, ez nem ésszerű előírás."
