"Ha egy ékszerboltban naponta két tételt ütnek be a kasszába, az nem feltétlenül gyanús, de ha egy zöldségesnél, az már igen. A rendszerrel könnyebben dönt majd a NAV, hogy hova kell küldeni a revizort" - fogalmazott Vámosi-Nagy Szabolcs.
Hozzátette: mindez vélhetően preventív hatású is lesz, azaz a bevételt eltitkolók tartanak majd a lebukástól, és több tételt ütnek majd be a gépbe. "Hogy bejön-e a várt 95 milliárd, azt nem tudom kommentálni anélkül, hogy a tárca részletes számításait látnám" - tette hozzá.
A szakértő figyelmeztetett arra, hogy egy ilyen rendszer kiépítése idő- és erőforrásigényes, az egyes üzletek szakma szerinti kódjaitól kezdve az operatív központ fizikai kiépítéséig sokmindent el kell végezni, így akár kétséges is lehet, hogy januárban be tud-e indulni a szigor.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint jó irányba mutató intézkedés, ha Matolcsy György mai bejelentésének megfelelően a pénztárgépeket közvetlenül összekapcsolják az adóhivatallal, ugyanakkor a feketézésnek csak egy részét szoríthatja vissza.
A mai, 2012. október 5-i kormányzati tájékoztatón elhangzott bejelentés szerint, a jövőben minden pénztárgépet össze kell kötni informatikai úton a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. A kormány ezzel a módszerrel próbálja visszaszorítani a pénztárgépek működését manipuláló ügyeskedést, ettől az intézkedéstől 95 milliárd forint többlet bevételt vár.