Több kell otthoni ápolásra

Nemcsak humánusabb, de a kórházi ellátásnál olcsóbb is az otthonápolás, amely 1996 óta működik Magyarországon. A szolgáltatás keretében, amely nem keverendő össze a házi segítségnyújtással, a tb-támogatással, a saját otthonukban kaphatnak utókezelést mindazok, akik járóképtelenek, ezért nem tudnak például kötözésre, infúzióra, gyógytornára a szakrendelőbe vagy a kórházba bejárni.

Az otthonápolási szolgálatok mostanra az ország gyakorlatilag száz százalékát lefedik, számuk a kezdeti tízről két év alatt több mint háromszázra nőtt, és az évek során nagyjából e körül állapodott meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár statisztikái szerint jelenleg 325 otthonápolási szolgálat működik, a legtöbb Budapesten, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (36, 35, illetve 30), míg a legkevesebb Zala, Komárom és Heves megyében (8, 7, illetve 6 szolgálat). Otthoni szakápolást döntően társas és egyéni vállalkozások, kórházak és szakrendelők, karitatív és civil szervezetek biztosítanak.

Az ellátott betegek száma ugyancsak stabilizálódott az eltelt évek alatt: az OEP-től kapott tájékoztatás szerint évente átlagosan ötvenezer körül alakult. Voltak évek – például a 2007-es -, amikor még a 45 ezret sem érte el a betegek száma, de például tavaly az 52 ezret is meghaladta. Az igény azonban ennek a sokszorosa – mondta a Világgazdaságnak a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) elnöke. Banai Jolán tájékoztatása szerint az azonnali ápolásra szorulókat ugyan késedelem nélkül el tudják látni, azok közül azonban, akik például stroke-ot követően gyógytornára, logopédusra szorulnak, legalább háromszor annyian vannak „várólistán” jelenleg, mint ahány beteghez az igény bejelentését követően azonnal ki tudnak menni.

Ennek oka alapvetően az, hogy a költségvetésből e feladatra biztosított keret évek óta legfeljebb az infláció arányában emelkedik, és ez alól csak az a két év volt kivétel, amikor jelentősebb béremelést hajtottak végre az egészségügyben, és ezt a szolgálatok finanszírozásában is érvényesítették az ott dolgozók fizetésemelésének fedezeteként. Ezzel együtt is 2013-ben egy vizitet átlagosan 3.380 forintból kell „kihozniuk”, ennyi pénzből kell fedezni az egy látogatásra jutó bért, járulékot, adót, adminisztrációs költséget, rezsit.

Banai Jolán szerint azonban a szemléletmód megújításával nem csak a betegek számát lehetne növelni, de a szolgálatok által elvégzett feladatok körét is bővíteni lehetne. A magasan képzett ápolók ugyanis a jelenleginél több feladatot is át tudnának venni a kórházaktól, csökkentve ez által a rájuk nehezedő terheket és ezzel a kiadásaikat.

Hospice-ellátás is nyújtható otthon

Az otthonápolás speciális, Magyarországon még mindig nem igazán elfogadott és elterjedt formája a hospice-ellátás. Ez olyan súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek nyújtott segítséget jelent, amelynek során orvosok, szakápolók, pszichológusok, gyógytornászok, dietetikusok, lelkészek alkotta teamek foglalkoznak a végstádiumú betegekkel, igyekezvén megkönnyíteni életük utolsó heteit, hónapjait. Az éves finanszírozási keret nagyjából 15-20 százalékát fordítják jelenleg a szolgálatok a hospice-ellátásra.