Ellehetetlenülhetnek az egyetemes áramszolgáltatók
A múlt évi eredményt Berhard Lüschper, a csoport pénzügyekért felelős igazgatósági tagja tájékoztatása szerint az idén a válság miatt szűkült értékesítés, a válságadó, és azok az adóterhek rontották, amelyeket az állam 3 százalékos államháztartási hiány tartása érdekében vetett ki az energiaszektorra. A 2011-ben 18,1, tavaly 12,7 milliárd profitot azonban az idén talán már semekkora sem követi, mert a válságadó helyett belépett az elosztó társaságok nyereségét elvonó közműadó, megemelték a Robin Hood adót, a kereslet tovább szűkül, az egyetemes szolgáltatóknak pedig úgy kell újabb ügyfélszolgálati irodákat nyitniuk, hogy közben a 10 százalékos rezsicsökkentés miatt is kisebbek a bevételeik. A lakosságnak eladott áramot hatóságilag megszabott és a tőzsdeinél magasabb, fix áron kell megvenniük MVM-től. „Ezek miatt az idén meg kell feleznünk az elmúlt években évi 30 milliárd körüli beruházásainkat. Csak azt valósítjuk meg, amit a biztonságos ellátás érdekében a jogszabályok egyébként is előírnak” – közölte Berhard Lüschper. Már nem az a kérdés, hogy mekkora lesz a nyereség, hanem, hogy a csoport ki tudja-e fizetni, a dolgozóit, az MVM-et, a beszállítóit. Hiába garantál a szabályozás az ágazatban 6,2 százalékos nyereséget, adott helyzetben ez nem termelhető ki, mellesleg még ebből kell bizonyos adókat is fizetni.
Berhard Lüschper és Marie-Theres Thiell is hangsúlyozta, hogy a hazai lakossági áramárak az uniós árak alsó harmadában vannak. A bérekhez viszonyítva azonban valóban magasak, ám ezért elsősorban az alacsony keresetek felelősek.
Kétszáz milliárdos kivét
„Az Elmű és az ÉMÁSZ 1995-ös privatizálása óta a tulajdonosok mintegy 200 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki, ennek azonban nem az egésze, hanem – tulajdonosi arányuknak megfelelően – 82 százaléka jutott a német RWE és EnBW társaságoknak, a fennmaradó pénz a magyar részvényest illette” – válaszolt lapunknak Berhard Lüschper. A tulajdonosok a privatizáció után néhány évben a nyereség egészét visszaforgatták a fejlesztésbe, az elmúlt évek alatt pedig összesen 450 milliárd forintot fordítottak beruházásokra.


