Duplájára nőhet a magyar GDP-ben az infokommunikációs ágazat részesedére

Talán az infokommunikációs ágazat volt az egyetlen olyan szegmens, amely 2008-at követően is növekedni tudott Magyarországon, igaz már nem olyan ütemben, mint azt megelőzően – mutatott rá Laufer Tamás, az IVSZ elnöke. Ráadásul mindezt olyan gazdasági környezetben, amelyben az ágazat szempontjából kulcsfontosságú állami költések jelentős mértékben visszaestek, szinte csak közösségi forrásokból valósulnak meg fejlesztések a közszférában. A piac azonban más területekről pótolni tudta a kieső bevételeket.

Ilyen szegmens a szoftverexport, ami szinte a semmiből, 5-10 év alatt nőtt 200 milliárd forintos ágazattá – emelte ki Laufer Tamás. Ebben nagy szerepet játszottak a multinacionális vállalatok Magyarországra telepített shared service és fejlesztő központjai, de fontos szerep jutott a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak és a már szép sikereket elérő magyar startupoknak is. Bár az egyes piaci szereplőket más tényezők motiválják, egy valami közös bennük: az itthon elérhető, igen magas színvonalat képviselő emberi erőforrásra, az informatikai mérnökökre építenek. Sőt, az IVSZ elnöke szerint öt év alatt akár duplájára is nőhetne a szoftverexport, ha évente kétezerrel több informatikai mérnököt bocsátana ki a hazai felsőoktatás.

Jelenleg évente mintegy 2500 informatikus kerül ki a magyarországi egyetemekről, ami figyelembe véve, hogy 4000 fiatalt vesznek fel ilyen jellegű képzésre nem túl jó arány. Laufer Tamás elmondása szerint a legnagyobb gond talán a közoktatással van, nem megfelelő szintű a természettudományos képzés. Ezen a területen mindenképpen változásra van szükség, hogy Magyarország élhessen a kínálkozó lehetőségekkel. Ennek érdekében az IVSZ kidolgoz egy programot is, amely várhatóan júniusra készül majd el.

A koncepció az oktatás minden területét érinti majd. A közoktatással kapcsolatban egy természettudományos közoktatási alapítványt hoznának létre, amely támogatná a gyakorlati képzést – így például a kísérleteket -, ösztöndíjat adna a tanároknak. Az IVSZ elnöke szerint egy ilyen programhoz nagyon komoly forrásokat tudna gyűjteni a szervezet. Persze ahhoz, hogy igazán hatékony legyen ez a modell az órarendek átalakítására is szükség lenne, és a jelenleginél több tanárra. A felsőoktatás kapcsán Laufer Tamás elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy azok a területek kapjanak nagyobb támogatást, amelyekben a jövőre nézve jelentős potenciál rejlik. Az IVSZ elnöke visszahozná a szakképzési hozzájárulást is, így a vállalatok dönthetnének, hogy milyen intézményeket támogatnak ezzel az összeggel, illetve ösztönző hatása lenne, ha ezt a tételt le lehetne írni az adóból.

A hazai IKT szektor lehetőségeinek kiaknázásához kulcsfontosságú az ágazatnak jutó támogatások mértékének növelése. Laufer Tamás szerint az ebbe a szegmensbe tartozó cégeknek a következő európai uniós költségvetési ciklus során mintegy 600 milliárd forintnyi támogatást kellene juttatni, vagyis nagyjából dupláját, mint az előző periódusban. A kkv-k, az informatikai infrastruktúra, a digitális írástudás és az e-kormányzat fejlesztése lehetnek azok a tényezők, amelyek megalapozhatják a belső piac erősödését. Ilyen feltételek mellett tíz éven belül akár 20 százalékra nőhet az IKT szektorba tartozó vállalkozások részesedése a GDP-ben.

Laufer Tamás hangsúlyozta azt is, hogy az IVSZ nem támogathat olyan programot, amely további terheket ró a távközlési szolgáltatókra, így a közműadó bevezetését ezeknél a cégeknél, ami a további fejlesztések, beruházások ellen hat. A távközlési szektor kapcsán fontosnak tartja az IVSZ elnöke azt is, hogy a szabad frekvenciákat mielőbb szétosszák az érdekelt vállalkozások között, hogy gyorsan és hatékonyan megindulhassanak a fejlesztések.

Elnököt választ az IVSZ

Az IVSZ május 9-én tartja tisztújító közgyűlését, amelyen elnököt is választ a szervezet. Az idén igen komoly az érdeklődés erre a pozícióra. A jelenlegi elnök, Laufer Tamás mellett Papp István, a Microsoft ügyvezetője, Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója, illetve a Kancellár.hu két vezetője, Hegedüs Gábor vezérigazgató és Papp Péter elnök is ringbe száll a tisztségért.