BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Durván nő az állami szervek adóssága

Egyetlen hónap alatt egyharmadával nőtt, és április végén megközelítette a százmilliárd forintot az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett tartozásállománya – derül ki az Államkincstár legfrissebb adataiból.

Március végén is már 66,7 milliárd forintnyi kifizetetlen számlájuk volt az állami intézményeknek, ez azonban április végére már 94,3 milliárd forintra, az eredeti előirányzat 3,0 százalékára duzzadt. Ez márciushoz képest 23,3 milliárdos növekedést jelent.

Egyenlegében a legnagyobb, 18,4 milliárd forintos növekedést az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, döntően ki nem fizetett áru- és közüzemi számlákból regisztrálták. A 18,4 milliárdból 15,2 az április 1-jétől központi költségvetési szervként működő, előtte nonprofit kft-ként üzemelt 20 kórház által jelentett tartozásállomány. Ennek csaknem fele, 7,3 milliárd a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznál jelentkezik, ám az Államkincstár tájékoztatása szerint ebből 1,9 Mrd Ft valójában nem tartozás, így nem kellet volna bejelenteni.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2,1 milliárdos szállítói tartozásának egy része már márciusban lejárt, de az intézmény nem jelentette a Kincstár felé, így a teljes összeg április havi növekményként jelentkezik. A tartozás a kifizetések fejezeti jóváhagyásának elhúzódása miatt keletkezett, de május első felében már kiegyenlítették.

Szintén jelentős, 1,3 milliárdos tartozásállomány-növekedés tapasztalható a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél is, ami az intézményhez befizetett, de a fejezet részére tovább nem utalt hulladéklerakási járulékból adódik.

Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás - a tévesen bejelentett 1,9 milliárdot figyelmen kívül hagyva - 10,4 milliárd volt. Ennek háromnegyede, 7,8 Mrd Ft változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Kormányhivataloknál jelentkezik, és döntően az ingatlanügyi szakigazgatási szervek által beszedett, de a központi költségvetésbe be nem utalt bevételekből (ingatlan nyilvántartási, földvédelmi, földhasználati és egyéb eljárási díjak, valamint adatszolgáltatási, vizsgálati díjak, stb.) adódik. A fennmaradó összeg több intézmény között oszlik meg, és visszafizetendő normatív támogatásból, fenntartóval szemben keletkezett tartozásból, illetve adótartozásból áll.
A szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány 82,3 milliárd forint, amelyen belül az államháztartáson kívülre felhalmozott 75,3 milliárdot tesz ki. Ebből 55,4 milliárdra beszállítók várnak, 10,7 milliárdra rúg a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás, és 9,2 milliárd az egyéb kifizetetlen számlák összege. A 60 napon túli tartományba tartozik az adósság mintegy harmada, 33,3 milliárd forint.

Ebből a minősített (50 millió forintot, vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás 32,8 milliárd, ami csaknem teljes mértékben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (25,8 milliárd) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (6,8 milliárd) intézményei között oszlik meg. A legnagyobb adósok továbbra is a kórházak, oktatási és kulturális intézmények, a tartozás túlnyomó része, 77,3 milliárd náluk jelentkezik. A kórházak 50,6 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát halmoztak fel, az egyetemek, főiskolák tartozása 20,9 milliárd volt, ezen belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 12,7 milliárdot tett ki. A legnagyobb adósságot a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem halmozta fel 5,4, illetve 5 milliárdos összegben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása 2,7 milliárdnyi volt.

A kifizetetlen számlákkal birkózó intézmények száma 362, és bár 170-nek csak 30 nap alatti tartozása volt, a minősített adósok száma is nőtt márciusról áprilisra, 70-ről 80-ra.

Kapcsolódó cikkek