Október 31-ig kell a kormány elé kell kerülnie annak a szakpolitikai dokumentumnak, amely hét évre meghatározza a hazai közlekedés fejlesztését, s amelyre alapozva lehívhatók a terület fejlesztését segítő, A közlekedési stratégiát hétévente felül kell majd vizsgálni.

Minderről a magyar vasút jövőjét meghatározó szakpolitikai tervek ismertetésekor beszélt Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár a Vasúti Tréning nevű konferencián. A konferenciát a Magyar Közlekedés kiadója szervezte.

A politikus a közlekedési stratégia súlypontjai ismertetése kapcsán kiemelte a fenntartható személyszállítást és árufuvarozást, a közszolgáltatásban részt vevő vállalatok eladósodottságának csökkentését, a nemzeti megőrzését, a szektor környezeti terhelésének, energiafüggésének, balesetei számának mérséklését megfelelő informatikai eszközökkel.

A stratégia előtérbe helyezi a közlekedési módok összekapcsolását, az elővárosi közlekedés támogatását is. Vezérelvei lesznek a még csak a jövőben rangsorolandó, tervezett közlekedés-fejlesztések, ahogyan a 15 éves gördülő központi infrastruktúra-fejlesztési terv is.

A közlekedési stratégia része lesz az országos vasútfejlesztési koncepció. Ennek keretében a helyettes államtitkár tájékoztatása szerint vizsgálni kell 300 kilométeren felüli szállítások lehetőségét, a szaktárcának pedig kétévente be kell számolnia a vasúthálózat állapotáról. A vasúti koncepciónak oldania kell az terület Budapest központúságát, meghatároznia a szolgáltatások fejlesztésének további feladatait, szorgalmaznia a szomszédos országok vasúthálózataival való további kapcsolódásokat. „Utóbbi esetében nemzetpolitikai összefüggésekre is kell gondolni” – hangsúlyozta Schváb Zoltán.

A vasútfejlesztési célok szerint 2020-ig az államnak csak a vasút indokolt költségeit kell megtérítenie, azt követően pedig a működés helyett már csak fejlesztésre adna pénzt. Ilyen fejlesztés lehet a vasút villamosítása, számolva a paksi bővítés révén megnövekvő villamos energia kínálatra, de mert „a magyar vasút jövője amúgy is a villamosításban rejlik”. Kiemelt fejlesztési irány az áruszállítás versenyképességének a javítása, így az iparvágányok kiépítése, bővítése, mindez lehetőség szerint uniós forrásokból. A személyszállításban ki kell alakítani a városihoz illeszkedő kötöttpályás közforgalmi rendszert.
További részletek a holnapi Világgazdaságban