BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Kevés magyar vevő a Váci utcában

Ismét divatba hozná a Váci utcát és környékét a főváros ötödik kerülete, ezért az önkormányzat kétszáz millió forintot szán a marketingjére. A hírrel kapcsolatos gondolatait Csörgő Anita, a CBRE Kft. társigazgatója mondta el lapunknak

Nemrégiben jelentették be, hogy kétszáz millió forintot szán a főváros ötödik kerülete a Váci utca és közvetlen környéke marketingjére, újbóli divatba hozására. A főváros szíve kiment a divatból?
– Ez nagyon pozitív kezdeményezés, de a Váci utca nincs olyan rossz helyzetben, mint például a Rákóczi út. Ugyanakkor húsz éve a Váci utca és környéke még olyan negyed volt, ahova vidékről is jöttek a tehetősebbek bevásárolni. Itt lehetett beszerezni a legfinomabb nyugati divattermékeket, de ennek a plázák miatt vége szakadt. Az viszont sokat segített, amikor körülbelül nyolc éve a Zara üzletet bérelt a Váci utcában és több középkategóriás márka követte. A város ezen részében mára újra fontos szerepe van a kiskereskedelemnek, sőt, ez a Váci utca határán túl is nyúlik. Szerintem hiba az V. kerületet marketing szempontból külön kezelni. Egy sikeres városkommunikációhoz össze kell fogni az érintett kerületeknek, amelyekhez a főbb kereskedelmi és turisztikai területek tartoznak. Egy ilyen együttműködésben részt kaphat a VI. kerület (Andrássy és Király utca), az I. kerület (épülő Várbazár) vagy a IX. kerület (Vásárcsarnok, CET). A turista szempontjából csak Budapest van, és nem külön kerületek.

A kereskedők azt panaszolják, Belváros szinte megközelíthetetlenné vált autóval, így érezhetően csökkent a forgalmuk.
– A bevásárló központok számának bővülésével párhuzamosan a közlekedési nehézségek is sújtják a Belvárost. Egyrészt drasztikusan csökkent a parkolóhelyek száma, másrészt az alsó rakpartról például szinte megközelíthetetlen a Belváros. Emiatt érezhetően csökkent a márkák forgalma az utolsó kilenc hónapban, amióta megkezdődött a Ferenciek tere újjáépítése. Vannak olyan neves Váci utcai márkaboltok, amelyek forgalma 20–50 százalékkal esett. Szerintem hibás döntés volt, hogy a Belvárosból kiszorították az autóforgalmat, de még mindig lenne megoldás. A József nádor térre vagy a Madách térre is terveztek mélygarázst, de akár a Hősök tere közelében is ki lehet alakítani egy nagyobb parkolót, ahonnan a földalatti hozná be a vásárlókat a Vörösmarty térre és a Váci utcába. A város azonban nem nagyon foglalkozik a parkolással, viszont ha nem foglalkoznak ezzel a későbbiekben sem, nem lesz vásárló. Miért működik az Aréna? Kezdetben nagyon nehezen indult be, de rengeteg parkoló épült és ingyenessé tették a parkolást. Azóta nő a ház látogatottsága. Ne felejtsük el, hogy a Váci utcának van egy sajátos hangulata, ezért régen családi program volt odalátogatni. Ma viszont a tehetősebb vidéki, budai, főváros környéki vásárlók az olyan bevásárló központokba mennek, mint az Árkád, az Aréna, a MOM park valamint az Allée, mert azokban ugyanazok a márkák kaphatók, mint a Váci utcában, viszont van hol leállítani az autót. Vagy vegyük a Bazilika előtti Szent István tér példáját. A tér alatt megépült a mélygarázs, a felszínt rendezték és így a környéken egyre-másra nyíltak az éttermek. Ez a hagyományosan a divatmárkákra építő Váci utca esetében is jól működhetne.

– Ezek szerint a szállodahajókkal érkező turisták, akiknek kedvelt célpontjuk a Váci utca, nem tartják el a kereskedőket.
– Az a baj, hogy kizárólag a turistákra nem lehet a kereskedelmet alapozni. Mivel kiemelt turisztikai célpont, a külföldiek elmennek a Váci utcába, de régen elmúlt az az idő, amikor a vásárlók fele magyar volt. Így aztán nem is csoda, hogy a becsatlakozó keresztutcákban mind a kereskedelmi, mind az átmenő forgalom siralmasan visszaesett. Talán ha az önkormányzat kibérelné az egyik boltot és ott biciklikölcsönző lenne, vagy egy-két turistairoda, ahol szállodai szobát lehetne bérelni. Szóval valahogy oda kellene terelni a járókelőket, mert ahol nem járnak, ott nem lehet kereskedni. Az egykor jó nevű kis utcák – ahol az elegánsabb márkák voltak – konganak az ürességtől és vannak üzletek, amelyeket egykor havi 10 ezer euróért béreltek, most pedig 3 ezer euróért sem lehet kiadni.

– De a Váciban is csökkentek a bérleti díjak...
– A Váci utcában, úgy 10-15 éve, irreálisan magasak voltak a bérleti díjak. Mára az egykori 150-200 eurós négyzetméterenkénti díjak 60-120-ra mérséklődtek. Azelőtt a kereskedők – forintban számolva – akár milliós nagyságrendben is fizettek "kulcspénzként" azért, hogy egyáltalán bérelhessék a helyiséget. Ráadásul a tulajdonosok semmit nem vállaltak az üzlet kialakításának költségeiből, pedig egy portálcsere vagy mozgólépcső beépítése növelte a helyiség értékét. Ma viszont a bérlők már nem akarnak más ingatlanjába befektetni. De az utca vonzereje sem olyan, mint régen, amikor nem volt sok választása a piacra lépő külföldi márkáknak. Ma először a bevásárló központokat veszik célba az új piacra lépők és a Váci utcában csak utána nyitnak üzletet – de nem minden áron.

Ezzel szemben az Andrássy út folyamatosan fejlődik.
– Az egyedi adottságokkal rendelkező Andrássy út környéke szerencsésebb, mert vannak odavezető utak, míg a Váci utcát mintha elvágták volna a világtól. Ráadásul a mellékutcákban is lehet parkolni, emellett parkolóházak is vannak a környéken. És amíg a Váci utcában inkábba a hátizsákos turisták járnak, akik pedig nem a csúcsmárkákat keresik, az elegáns turista az Andrássy útra megy, mert ott találják az egyedi márkákat. Van a világon tíz nagy divatmárka, amelyek egymás közelében szeretnek megtelepedni. A sugárút jövője tehát akkor dőlt el, amikor a 2006-ban a Louis Vuitton üzletlánc megnyitotta első budapesti boltját az Operaház mellett. Ez jel volt a piacnak. A Burberry rögtön követte és a szomszédságban nyitott üzletet, majd jött a Gucci és még jó néhány nagy márka. Az Andrássy út vonzerejére jellemző, hogy a Prada például hat éve vár arra, hegy egy bizonyos üzlethelyiséget kibérelhessen, mert csak oda hajlandó menni Magyarországon. Itt a piacra lépő cégek növelik az utca vonzerejét és látogatószámát. De ez egy lassú folyamat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek