Fokozódik a kereskedelmi feszültség: Kína visszavág az amerikai lépésekre – visszatérhet a vámháború?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKína pénteken két vizsgálatot indított amerikai kereskedelmi gyakorlatok miatt. A kínai vizsgálatok tükrözik az Egyesült Államok új eljárásait, amelyek magasabb vámokat helyezhetnek a kínai árukra. Kína a vizsgálatokkal nyomást akar gyakorolni Donald Trumpra amerikai elnökre, aki a tervek szerint május 14–15-én tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben.
Kína és az Egyesült Államok is a kereskedelmi háború kiélezése felé lépdel
A világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi adok-kapokban mindkét fél igyekszik a lehető legnagyobb alkupozíciót kialakítani a találkozó előtt.
Miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság az év elején megsemmisítette Trump globális vámjait, az Egyesült Államok a kereskedelmi törvény 1974-es 301-es szakasza alapján vizsgálatokat indított Kína és más országok ellen. Ha ezek a vizsgálatok arra jutnak, hogy az adott országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak, az év későbbi részében az elnök újabb vámokat vethet ki.
Az eljárások a túlzott ipari kapacitásra és a kényszermunkával kapcsolatos szabályozásokra összpontosítanak – mutatott rá a The Wall Street Journal. Sőt, a bírósági döntés után Donald Trump 10 százalékos globális vámot jelentett be, az intézkedést más jogszabályra alapozta, így 150 napig ismét érvényben maradhatnak a széles körű vámok.
Ezt meglovagolva indított pénteken vizsgálatokat az Egyesült Államok kereskedelmi gyakorlatai kapcsán. A kínai kereskedelmi minisztérium közlése szerint
az új vizsgálatok viszonossági alapon válaszolnak a 301-es szakasz szerinti amerikai eljárásokra. A tárca szerint Kína a vizsgálatok eredményei alapján lépéseket tesz majd jogainak védelmében.
Az egyik kínai vizsgálat azokat az amerikai gyakorlatokat célozza, amelyek Peking szerint megzavarják a globális ellátási láncokat. Kína ezzel azokra az amerikai korlátozásokra hivatkozik, amelyek érintik a kínai termékek importját, az amerikai csúcstechnológiai termékek Kínába irányuló exportját, valamint a két ország közötti egyes befektetéseket. A másik vizsgálat a megújulóenergia-termékeket érintő kereskedelmi akadályokra összpontosít.
A minisztérium szerint a vizsgálatok határideje hat hónap, amely szükség esetén három hónappal meghosszabbítható.
Damien Ma, a Carnegie China kutatóközpont igazgatója szerint
ezek az intézkedések inkább szimbolikusak, mint érdemiek.
Az amerikai–kínai vámháború alig fél éve csillapodott le egy rövid időre
Az Egyesült Államok és Kína a tavalyi év nagy részét kemény, kölcsönös vámemelésekkel járó kereskedelmi háborúban töltötte. Ebben az egymás termékeire kivetett vámok rövid időre meghaladták a 100 százalékot.
A két ország tavaly novemberben kötött kereskedelmi tűzszünetet. Az Egyesült Államok beleegyezett a kínai termékekre kivetett vámok csökkentésébe, cserébe Kína vállalta, hogy fellép a fentanil előállításához használt vegyi anyagok exportja ellen. Kína abba is beleegyezett, hogy enyhíti a ritkaföldfém-termékekre vonatkozó ellenőrzéseit, amelyek számos áru gyártásához kulcsfontosságúak, továbbá több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol.
Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi főigazgatója ugyanakkor már ősszel megmondta, hogy az amerikai–kínai rivalizálás még ötven évig eltart.
Tavaly összességében az amerikai–kínai kereskedelem húszéves mélypontjára esett, és idén eddig tovább csökkent.
A Föld két leghatalmasabb embere szemtől szembe leül egymással
Donald Trump személyesen találkozik Hszi Csin-ping kínai államfővel május 14–15-én, Pekingben.
Az eseményt eredetileg korábban tartották volna, azonban Trump szerint egy Iránnal kapcsolatos amerikai katonai művelet miatt el kellett halasztani. A mostani bejelentés alapján azonban a szervezés ismét teljes gőzzel halad, a felek képviselői már a végső előkészületeken dolgoznak.
Az amerikai elnök a Truth Socialon közzétett üzenetében hangsúlyozta: nagy várakozással tekint a találkozó elé, amelyet „monumentális eseménynek” nevezett.
Az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években többször is kiéleződtek a gazdasági és technológiai viták, és a katonai és stratégiai rivalizálás is felerősödött. Egy ilyen magas szintű egyeztetés így nemcsak protokolláris jelentőségű, hanem komoly hatással lehet a globális erőviszonyokra is.
