Mind radioaktívak vagyunk

A gyógyításban a sugárzó anyagokat a diagnosztikában és a terápiákban hasznosítják, néhány esetben mással nem is helyettesíthetők. A röntgen, a CT és az izotópkezelés során mindig valamilyen radioaktív anyagot használnak. Szerencsére egyre modernebb gépeket fejlesztenek ki, és az egyik szempont mindig az, hogy minél kevesebb sugárterhelés érje a beteget.

A legrégibbtől a legújabbig

A röntgen a leggyakrabban használt sugárterhelést okozó diagnosztikai eszköz. Korszerű digitális változata a legjobb. A fogászatban például tizedannyi sugárzást jelent a beteg számára a digitális, mint a hagyományos röntgen. A CT, azaz komputertomográf szintén röntgensugárral működik. Nagyon gyors, pontos (különböző metszetű) képeket képes szolgáltatni a test belsejéből. Pillanatok alatt elkészíti a teljes testről a felvételeket, és ezzel például gyors áttekintést ad egy súlyos balesetet szenvedett páciens állapotáról. Az orvosi sorozatokban szinte mindig CT-t készítenek, ha bevisznek egy vérző sérültet a sürgősségi osztályra.

Első lépés: a betegség diagnosztikája

A daganatok diagnosztikájában is fontos szerepe van ennek a képalkotó eljárásnak, de például tüdőembólia vagy szívvizsgálat esetén is bevethető. A diagnosztizáláshoz egyes vizsgálatoknál a betegnek valamilyen sugárzó anyagot adnak be szájon át vagy vénán keresztül. Ez a radiofarmakon olyan sugárzó készítmény, amely bizonyos sejtekhez, szövetekhez kötődve nyomjelzőként működik. A beteg fölé helyezett készülékkel, azaz egy speciális kamerával megállapítható, mely kóros képletekhez kötődött, illetve ezek a beteg területek hogyan viselkednek működés közben. Nagyon jól vizsgálható például a szív működése, az agy vérellátása vagy a hormonrendellenességek, és daganatok.

Második lépésben: terápiás alkalmazások

Radioaktív anyagokat terápiás céllal is be lehet vetni. Legismertebb a rákgyógyászatban alkalmazott sugárterápia. Ma már célzott sugárterápia is létezik, melynél a radioaktív anyag pontosan „oda megy”, ahol ki kell fejtenie hatását, és csakis a beteg sejteket pusztítja el. Az anyagot speciális „tokban” közvetlenül a daganatba is lehet szúrni vagy rögzíteni lehet mellette. Míg ezeket a sugárterápiákat viszonylag régen alkalmazzák, az izotópkezelésnek egy új fajtáját alig pár éve végzik. A sokak életét megkeserítő rheumatoid arthritist, más néven sokízületi gyulladást korábban nem nagyon tudták kezelni. Az idővel munkaképtelenséget is okozó betegség lényege, hogy az ízületi belhártya burjánzása mellett folyamatos gyulladás lép fel, és olyan káros anyagok keletkeznek, amelyek idővel tönkreteszik az ízületi porcot és a csontot, s ennek következtében súlyos mozgáskorlátozottság áll elő. Korábban az ilyen betegeket néha megműtötték, azaz az érintett ízületet műtét keretében úgymond „kipucolták”. A műtét nagyon megterhelő, és 10-12 ízület érintettségénél érthető, hogy nem is alkalmazták. A radiosyviorthesis viszont percek alatt képes orvosolni a problémát minimális megterhelés mellett. Lényege, hogy az orvos az ízület üregébe gyorsan lebomló béta-sugárzó izotópot fecskendez. A készítmény kiírtja a kóros ízületi belhártyát, és a beteg gyorsan tünetmentessé válik. Az anyag csak a helyszínen fejti ki hatását, nem tud onnan elfolyni.

Ezek fő forrása az épületek falazó anyagának (minimális) urántartalmára vezethető vissza. Persze ha rendszeresen szellőztetünk, még ez az elenyésző mennyiség is tovább csökkenthető. Ha pedig fából építkezünk, nincs mitől tartanunk. Az építőanyag egyébként annál több radioaktív anyagot tartalmaz, minél tömörebb.

Ezek fő forrása az épületek falazó anyagának (minimális) urántartalmára vezethető vissza. Persze ha rendszeresen szellőztetünk, még ez az elenyésző mennyiség is tovább csökkenthető. Ha pedig fából építkezünk, nincs mitől tartanunk. Az építőanyag egyébként annál több radioaktív anyagot tartalmaz, minél tömörebb. Mennyi sugarat kapunk? A radioaktív sugárzás mértékének jele:

mSv (milliSievert)

l Egy átlagos egyén sugárterhelése évente kb. 3,6 mSv

l ennek 80%-a származik természetes sugárforrásból (víz, élelmiszerek, kozmikus sugárzás)

l 20%-a származik mesterséges sugárzásból (röntgen, CT stb.) Folyamatosan bomló atomok Az emberi test is sugárzik: bármilyen hihetetlen, de radioaktívak vagyunk. A szervezet atomjai közül a szén és a kálium izotópja radioaktív, tehát folyamatosan bomlanak. Szervezetünkben másodpercenként 9000 bomlás történik, tehát óránként közel 16 millió sugárzó atom bomlik el szervezetünkben.

Ezen túl persze fontosabb, hogy ki vagyunk téve különféle természetes és mesterséges eredetű sugárzásnak is. Előbbi főleg a légkörből, a talajból származik. Az orvosi vizsgálatok sugárterhelése minimális. Végtag röntgenezésekor például annyi terhelés éri a szervezetet, amennyi háttérsugárzás három óra alatt. Egy koponya-CT esetében a kapott sugárdózis annyi, mint nyolc hónapnyi háttérsugárzás. Egy mammográfia pedig hét heti természetes sugárzással ér fel.-->