Tettre készek koalíciója: a saját gazdaságuk romokban, de Ukrajnát mentenék meg – Putyin főtörténésze kimondta, az európai kaland véget ért
Ukrajna lakossága a hivatalos adatokra támaszkodó, a független ukrán kiadóvállalatok szövetsége (Aszociacija Nezalezsni Regionalni Vidavci Ukraini) által támogatott Frontliner platfrom szerint jelenleg nem haladja meg a 31,1 milliót, ez az adat a kijevi kormány ellenőrzése alatt lévő területekre vonatkozik. Azonban ahány forrás, annyi különböző becslés.
A közvetlen probléma egyelőre a háború, előretekinteni már csak abból az okból is igen nehéz – ha felveszik gyorsítópályán az ukránokat az Európai Unióba, ha nem –, mert hogyan birkózzon meg a demográfiai feszültséggel egy olyan ország, amelynek azt se tudni, hány lakosa van? Eközben az ukránok befogadásáról fogadkozó Európa méretes gazdaságai más, de szintén jelentős problémákkal küszködnek.
Ukrajna lakossága: többmilliós eltérések a becslésekben
A független Ukrajna kikiáltásakor, az 1990-es évtized elején még 51,9 milliós – Lengyelországhoz, Franciaországhoz, Spanyolországhoz mérhető – európai középhatalom volt (lakosságszám alapján). A mértékadó nyugati szervezetek vadul dobálóznak Ukrajna feltételezett lakosságszámával.
- A tradingeconomics.com portál szerint ez év végére 34,5 milliós lakosság várható.
- A macrotrends.net szerint jelenleg 38,76 milliót ér el a populáció az országban.
- A legnagyobbra a worldpopulationrewiev.com teszi a mércét, szerintük csaknem 39 milliót tesz ki a lakosságszám.
- Ezzel szemben a BBC Ukraine-ra hivatkozva az orosz-ukrán nyelvű kijevi hírportál, a strana.news szerint a jelenlegi lakosságszám 28,7 millió.
- A megbízhatóbbak közé sorolt hamburgi de.statista.com szerint tavaly 33,34 milliós volt Ukrajna lakossága, idénre viszont további visszaesést jósolnak.
Tettre készek koalíciója
Ugyanakkor a Nyugat – elsősorban Nagy-Britannia, Németország és Franciaország – Ukrajnát gazdaságilag is Kelet-Európa vezető államává tenné – azonban az ehhez szükséges euró-százmilliárdok sem állnak rendelkezésre. Mindhárom ország súlyos gazdasági és belpolitikai gondokkal küszködik. Noha hitet tettek Ukrajna megsegítése mellett, nem képesek egységes álláspontot kidolgozni.
Franciaország ténylegesen egyedül maradt, mint a „tettre készek koalíciójának” („Coalition of the Willing”) vezetője, viszont a francia költségvetés állapota és az immár szinte folyamatos kormányválság legfeljebb a diplomáciai szólamok szintjén teszi lehetővé, hogy Párizs vezető szerepet játsszon bármiféle ukrán ügyben.
Németország, egykoron Európa vezető gazdasága idén két vezető gazdaságkutató intézete, a DIW és a kölni IW szerint körülbelül 0,2 százalékot fog bővülni. A két alapvető ok:
- az amerikaiakkal vívott vámháború és
- az ukrán háború költségei.
Németország további sorsa is nagyfokú belső és külső bizonytalansággal terhelt. Mindenekelőtt a vállalati versenyképesség csökkent – aminek az alapvető oka a magas energiaköltségek miatti magas önköltség. Emellett gyengén muzsikálnak a német gazdaság olyan hagyományos rugói, mint a gépgyártás, illetve az export.
Mindehhez párosulnak a belpolitikai problémák, a fekete-vörös nagykoalíció, Friedrich Merz kancellár eddig nyújtott gyenge teljesítménye, a parlamentből egyes pártok által kigolyózandó AfD ugrásszerű előretörése, s hogy ezzel a koalíció nem tud mit kezdeni. Az AfD ma Németország legnagyobb pártjává vált.
A briteknek sincs pénzük, a franciák pedig folyamatos belpolitikai káoszban vannak
Nagy-Britannia a német IFO és az angol jegybank becslései szerint idén legfeljebb 1,3 százalékos gazdasági bővülést érhet el. Londonnál a belső kereslet gyengesége (az embereknek egyre kevesebb pénzük van, és inkább takarékoskodnak, mint költenek) a fő probléma.
Sem Nagy-Britannia, sem Németország nem hajlandó a NATO égisze alatt csapatokat küldeni Ukrajnába.
Franciaország idén legfeljebb 0,6-0,7 százalékos GDP-bővülésre számíthat. A belpolitikai helyzet itt a legrosszabb a három vezető nyugat-európai államot illetően. A fő gond Párizs számára is a nemzetközi konjunktúra gyengülése, Kína versenyének nyomasztó ereje. Párizs (a Dassault repülőgépgyár) kockázatos versenybe bonyolódott az indiai fegyvervásárlási piacon. Pozíciói ismét veszélyben forognak, mert a francia gépek, a Dassault 2000-5-ös kifutó modellek – amelyeket sztároltak Ukrajnában – a vártnál jóval gyengébben teljesítenek.
Hatalmas gazdasági bukás érik az EU-ban, ahol
az USA kifarolásával Ukrajna gyakorlatilag teljes külső támogatásának évi legalább 50-80 milliárd eurós terhe Európa nyakába szakadt.
Ezt tartósan az EU képtelen lesz cipelni.
Oroszország egyelőre tartja magát
Oroszország eközben a vártnál jobban állja a sarat, noha a gazdasági növekedést az ukrajnai támadás költségei, a több mint hétszázezres sereg ott-tartásának, ellátásának magas ára erősen lefékezik. A fegyverkezési szektor előző években tapasztalt fellendülése – amely eddig húzta magával az egész gazdaságot – most átfordulhat fékezésbe. Az idei esztendőre jósolt másfél százalék körüli növekedési tempó jövőre tovább lassulhat, évi 1,1 százalékra. Ez viszont a de.statista.com szerint több évre megmarad, tehát a hamburgiak
nem számítanak arra, hogy az orosz gazdaság a következő években összeomlana.
A mértékadó nyugati és keleti katonai elemzők, gazdaságkutató intézetek szerint a háborús cselekményeknek a közeljövőben, esetleg hónapokon belül, békekötéssel, ukrán kapitulációval lehet végük.
Oroszország több mint háromszáz éves európai utazása véget ért
– írja sértődötten Szergej Karaganov nemzeti történész, aki Szibériában, a Távol-Keleten látja Oroszhon jövőjét.
Ajánlott videók
Tettre készek koalíciója: a saját gazdaságuk romokban, de Ukrajnát mentenék meg – Putyin főtörténésze kimondta, az európai kaland véget ért
Ukrajna elveszítette a türelmét: az egész világ előtt szólította fel a NATO-t – lője le az orosz vadászgépeket
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.