Tettre készek koalíciója: a saját gazdaságuk romokban, de Ukrajnát mentenék meg – Putyin főtörténésze kimondta, az európai kaland véget ért
Ukrajna lakossága a hivatalos adatokra támaszkodó, a független ukrán kiadóvállalatok szövetsége (Aszociacija Nezalezsni Regionalni Vidavci Ukraini) által támogatott Frontliner platfrom szerint jelenleg nem haladja meg a 31,1 milliót, ez az adat a kijevi kormány ellenőrzése alatt lévő területekre vonatkozik. Azonban ahány forrás, annyi különböző becslés.
A közvetlen probléma egyelőre a háború, előretekinteni már csak abból az okból is igen nehéz – ha felveszik gyorsítópályán az ukránokat az Európai Unióba, ha nem –, mert hogyan birkózzon meg a demográfiai feszültséggel egy olyan ország, amelynek azt se tudni, hány lakosa van? Eközben az ukránok befogadásáról fogadkozó Európa méretes gazdaságai más, de szintén jelentős problémákkal küszködnek.
Ukrajna lakossága: többmilliós eltérések a becslésekben
A független Ukrajna kikiáltásakor, az 1990-es évtized elején még 51,9 milliós – Lengyelországhoz, Franciaországhoz, Spanyolországhoz mérhető – európai középhatalom volt (lakosságszám alapján). A mértékadó nyugati szervezetek vadul dobálóznak Ukrajna feltételezett lakosságszámával.
- A tradingeconomics.com portál szerint ez év végére 34,5 milliós lakosság várható.
- A macrotrends.net szerint jelenleg 38,76 milliót ér el a populáció az országban.
- A legnagyobbra a worldpopulationrewiev.com teszi a mércét, szerintük csaknem 39 milliót tesz ki a lakosságszám.
- Ezzel szemben a BBC Ukraine-ra hivatkozva az orosz-ukrán nyelvű kijevi hírportál, a strana.news szerint a jelenlegi lakosságszám 28,7 millió.
- A megbízhatóbbak közé sorolt hamburgi de.statista.com szerint tavaly 33,34 milliós volt Ukrajna lakossága, idénre viszont további visszaesést jósolnak.
Tettre készek koalíciója
Ugyanakkor a Nyugat – elsősorban Nagy-Britannia, Németország és Franciaország – Ukrajnát gazdaságilag is Kelet-Európa vezető államává tenné – azonban az ehhez szükséges euró-százmilliárdok sem állnak rendelkezésre. Mindhárom ország súlyos gazdasági és belpolitikai gondokkal küszködik. Noha hitet tettek Ukrajna megsegítése mellett, nem képesek egységes álláspontot kidolgozni.
Franciaország ténylegesen egyedül maradt, mint a „tettre készek koalíciójának” („Coalition of the Willing”) vezetője, viszont a francia költségvetés állapota és az immár szinte folyamatos kormányválság legfeljebb a diplomáciai szólamok szintjén teszi lehetővé, hogy Párizs vezető szerepet játsszon bármiféle ukrán ügyben.
Németország, egykoron Európa vezető gazdasága idén két vezető gazdaságkutató intézete, a DIW és a kölni IW szerint körülbelül 0,2 százalékot fog bővülni. A két alapvető ok:
- az amerikaiakkal vívott vámháború és
- az ukrán háború költségei.
Németország további sorsa is nagyfokú belső és külső bizonytalansággal terhelt. Mindenekelőtt a vállalati versenyképesség csökkent – aminek az alapvető oka a magas energiaköltségek miatti magas önköltség. Emellett gyengén muzsikálnak a német gazdaság olyan hagyományos rugói, mint a gépgyártás, illetve az export.
Mindehhez párosulnak a belpolitikai problémák, a fekete-vörös nagykoalíció, Friedrich Merz kancellár eddig nyújtott gyenge teljesítménye, a parlamentből egyes pártok által kigolyózandó AfD ugrásszerű előretörése, s hogy ezzel a koalíció nem tud mit kezdeni. Az AfD ma Németország legnagyobb pártjává vált.
A briteknek sincs pénzük, a franciák pedig folyamatos belpolitikai káoszban vannak
Nagy-Britannia a német IFO és az angol jegybank becslései szerint idén legfeljebb 1,3 százalékos gazdasági bővülést érhet el. Londonnál a belső kereslet gyengesége (az embereknek egyre kevesebb pénzük van, és inkább takarékoskodnak, mint költenek) a fő probléma.
Sem Nagy-Britannia, sem Németország nem hajlandó a NATO égisze alatt csapatokat küldeni Ukrajnába.
Franciaország idén legfeljebb 0,6-0,7 százalékos GDP-bővülésre számíthat. A belpolitikai helyzet itt a legrosszabb a három vezető nyugat-európai államot illetően. A fő gond Párizs számára is a nemzetközi konjunktúra gyengülése, Kína versenyének nyomasztó ereje. Párizs (a Dassault repülőgépgyár) kockázatos versenybe bonyolódott az indiai fegyvervásárlási piacon. Pozíciói ismét veszélyben forognak, mert a francia gépek, a Dassault 2000-5-ös kifutó modellek – amelyeket sztároltak Ukrajnában – a vártnál jóval gyengébben teljesítenek.
Hatalmas gazdasági bukás érik az EU-ban, ahol
az USA kifarolásával Ukrajna gyakorlatilag teljes külső támogatásának évi legalább 50-80 milliárd eurós terhe Európa nyakába szakadt.
Ezt tartósan az EU képtelen lesz cipelni.
Oroszország egyelőre tartja magát
Oroszország eközben a vártnál jobban állja a sarat, noha a gazdasági növekedést az ukrajnai támadás költségei, a több mint hétszázezres sereg ott-tartásának, ellátásának magas ára erősen lefékezik. A fegyverkezési szektor előző években tapasztalt fellendülése – amely eddig húzta magával az egész gazdaságot – most átfordulhat fékezésbe. Az idei esztendőre jósolt másfél százalék körüli növekedési tempó jövőre tovább lassulhat, évi 1,1 százalékra. Ez viszont a de.statista.com szerint több évre megmarad, tehát a hamburgiak
nem számítanak arra, hogy az orosz gazdaság a következő években összeomlana.
A mértékadó nyugati és keleti katonai elemzők, gazdaságkutató intézetek szerint a háborús cselekményeknek a közeljövőben, esetleg hónapokon belül, békekötéssel, ukrán kapitulációval lehet végük.
Oroszország több mint háromszáz éves európai utazása véget ért
– írja sértődötten Szergej Karaganov nemzeti történész, aki Szibériában, a Távol-Keleten látja Oroszhon jövőjét.
