Zajos éjszakák komoly kockázatai

A horkolás népbetegség, előfordulása férfiak körében 40 százalék körülire tehető, a klimax időszakát követően pedig nők körében is hasonló arányban jelentkezik. A horkolás tünet, mely a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi, a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek rezgése hozza létre – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-Orr-Gége Központ orvosa. Alvás közben a garatot kifeszítő izmok ellazulnak, a ki-be áramló levegő rezgést okoz a garat-algarat területén. A garat elzáródásának következtében hosszabb-rövidebb ideig tartó légzési szünetek – azaz alvási apnoék – is jelentkezhetnek. A kialakult oxigénhiányos állapot nagyon veszélyes, fizikai fáradtsághoz, szív-érrendszeri betegségekhez, szívritmuszavarhoz, agyi keringészavarhoz, pszichés problémákhoz, szexuális zavarokhoz is vezethet.

Alapos kivizsgálás A horkolás kezelésének első lépése az alvásvizsgálat, melynek értékelését neurológus, szomnológus orvos végzi. Az alvásvizsgálat a beteg otthonában végzett pulzoximetria vagy poligráfia. Amennyiben az eredmény alapján szükséges, alváslaborban történő poliszomnográfia javasolt. Az éjszakai alvás alatt kimutatott eltérések alapján a kezelőorvos meghatározza a további szükséges vizsgálatokat, amennyiben indikált, fül-orr-gégészhez, légzési problémák, asztma esetén tüdőgyógyászhoz, szükség esetén allergológushoz, kardiológus vagy például reflux gyanújával gasztroenterológus szakorvoshoz irányítja további kivizsgálásra a beteget.

Fájdalmatlan: rádiófrekvenciás műtét Ha további vizsgálatokra nincs szükség, vagy az alvásvizsgálat eredményei alapján egyéb szervi eltérés nincs a horkolás hátterében, a beteg kezelését fül-orr-gégész végzi. A fül-orr-gégészeti vizsgálat első lépése az endoszkópos vizsgálat, melynek alapján a kezelőorvos átfogó képet kap az orrüreg, melléküregek, és garat-algarat állapotáról. Jóindulatú, légzéskimaradással – alvási apnoé – nem járó horkolás esetén javasolhatja a rádiófrekvenciás műtét elvégzését. Ha a diagnózis alapján a horkolás kiváltó oka fül-orr-gégészeti eltérés, a rádiófrekvenciás műtét segítségével csökkenthető az alsó orrkagylók, a lágyszájpad, nyelvgyök, nyelvcsap mérete. A műtét után a horkolás erőssége jelentősen csökken, vagy megszűnik.

Kórházi ellátást igényel A fül-orr-gégészeti vizsgálat fényt deríthet olyan elváltozásokra is, melyek kezelése kórházi befekvést igényel. A leggyakoribb példa erre, ha a horkolás megszüntetéséhez orrpolipok eltávolítására kerül sor, vagy orrmelléküreg gyulladást kell műtéti úton kezelni. Az orrsövény műtét és a garat-, vagy orrmandulák eltávolítása is kórházi befekvést igénylő beavatkozás. A műtétek elvégzésére többféle műtéti technika lehetséges. Ezek megválasztása mindig egyénre szabott, a lépcsőzetesség elvét követi.

Újabb civilizációs betegség A horkolás és alvási apnoé betegség növeli az elhízás kockázatát, az elhízottak között pedig gyakoribb az alvási apnoé előfordulása – magyarázza az összefüggést dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. A jelentős túlsúllyal bíró személyeknél a testi adottságok miatt is jellemzőbb az alvás közbeni légzéskimaradás. Az American Journal of Epidemiology folyóiratban közölt kutatásban ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a fejlett országokban mára járványos méreteket öltő elhízás egy eddig kevésbé ismert, de igen kockázatos következményével is szembe kell néznünk a jövőben: az alvási apnoé betegség terjedésével.

Az orrszárnytágító hatékony eszköz lehet például, ha a horkolást szűk orrbemenet okozza és egyéb szervi elváltozást a vizsgálatok nem mutatnak. Speciális párna is segíthet a panaszok megszűnésében, alkalmazása azonban csak alapos kivizsgálás után javasolt.

Az orrszárnytágító hatékony eszköz lehet például, ha a horkolást szűk orrbemenet okozza és egyéb szervi elváltozást a vizsgálatok nem mutatnak. Speciális párna is segíthet a panaszok megszűnésében, alkalmazása azonban csak alapos kivizsgálás után javasolt. Intő jelek! Az alvás közbeni légzéskimaradás tünetei alattomosan jelentkeznek. Először rendszerint a hálótárs veszi észre a garat elzáródása miatt kialakult légzéskimaradást követő hirtelen hangos levegővételt.

A betegek számára sokszor egyáltalán nem egyértelmű, hogy nappali fáradtságukat, koncentrációs problémáikat, teljesítőképességük romlását az alvási apnoé okozza. A légzéskimaradások miatt megzavart alvás ugyanis nem pihentető. Hosszútávon pedig számos komoly egészségügyi probléma – magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, diabétesz – előidézője lehet.-->