NATO-orosz háború: kiszámolták a költségeit

Másfél ezermilliárd dollár kár és pénzügyi veszteség az első évben – ennyi lenne egy NATO–orosz háború költsége, azaz a világgazdaság teljesítményének nagyjából 1,3 százaléka égne el a kitöréstől számított első évben egy a katonai szövetség és Oroszország közötti fegyveres konfliktusban a modellezés alapján – írja a Bloomberg Economic által készített elemzés összefoglalójában az Origo. Ha a konfliktus más európai országokra is átterjedne, a költségek, illetve a veszteségek is magasabbak lennének. A modellezés azon a katonai forgatókönyvön alapul, hogy a balti országok (melyek területe egykor a Szovjetunió része volt) és Oroszország között fegyveres konfliktus alakul ki, ami NATO–orosz konfliktussá szélesedik.

Az első évben is sokba kerülne NATO–orosz konfliktus

Az imént közölt összeg struktúrája a következő főbb költségelemekből tevődne össze:

• a háborús, harctéri műveletekkel közvetlenül érintett területeken bekövetkező pusztítás közvetlen költségei;
• az oroszországi, szénhidrogén-alapú energiahordozók ellátásának megszűnése miatt elszálló energiaárak, valamint
• a pénzügyi piacokon minden valószínűség szerint végigsöprő eladási hullám.

A háború első évében a konfliktusövezetben kiesett termelés, az európai ellátási láncokon végigfutó hatások, az elzárt orosz olaj- és gázcsapok, az európai piacokon tapasztalható magasabb hitelfelárak, a hirtelen megugró európai védelmi kiadások és a globálisan megnövekedett bizonytalanság lennének az elsődleges következmények. 

A kiesés nem egyformán érintené a világ térségeit. A legnagyobb mértékben a konfliktus helyszínéül szolgáló Baltikumban csökkenne a GDP, mintegy 43 százalékkal.

A veszteség nagyságrendje olyan nagy krízisek okozta veszteséggel mérhető össze, mint a 2022 óta tartó orosz–ukrán háború, vagy az 1991-ben zajlott Öböl-háború, vagy például a koronavírus-világjárvány. Az Öböl-háború 1 százalék körüli, az utóbbi 2020-ban a modellezések szerint 5,9 százalékos veszteséget okozott a globális GDP-ben.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.