Ha az októberi, vilniusi csúcson megállapodás születik az EU és Moldova között az utóbbi társult tagságáról, akkor Oroszország kénytelen lesz leállítani a gázszállítást a szovjet utódállamnak, jelentette be Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes e heti, kisinyovi látogatása során.
A moldáv fővárosban óvta házigazdáit, hogy ügyeljenek, nehogy gáz nélkül maradjanak a téli hidegben, uniós integrációs törekvéseik közepette. (Moldávián belül van egy mesterségesen létrehozott, Oroszországhoz tartozó köztársaság, Transzdnyisztria, azaz a Dnyeszter Menti Köztársaság.
A Natural Gas Europe emlékeztet, hogy nem ez lenne az első eset, hogy Oroszország a kelet-európai gázszállítás visszafogását a stratégiai nyomásgyakorlás eszközéül használná. A legutóbb 2012-ben állította le a gázszállítás Ukrajnába, Moldovába és Bulgáriába. Ukrajna szintén arra készül, hogy uniós társult tagsági megállapodást kössön Vilniusban.
Oroszország a többi, szovjet utódállamot is szívesebben tudja saját gazdasági érdekkörében. E célból megszervezte azt a vámuniót, amelynek egyelőre mellette Fehéroroszország és Kazahsztán a tagja, de várnak új csatlakozókat is. A társulásba Ukrajna megfigyelőt küldött, de nem csatlakozási széndéka első lépcsőjeként, hanem, mert a vámunió minden tagországa egyben fontos kereskedelmi partnere is. „Kereskedelmi kapcsolataink 33 százaléka a FÁK- országokkal – főként Oroszországgal – folyik, 28-29 százaléka az EU országaival, a többi a világ más térségeivel. Ez is mutatja, hogy velünk szemben senki nincs monopolhelyzetben. (....) Az ukrán Legfelsőbb Tanács 2010-ben stratégiai célként jelölte meg uniós csatlakozásunkat, ma pedig már lényegében minden készen áll a társulási szerződés aláírására. A vámunió tehát nem alternatíva, arról nem tárgyalunk” – nyilatkozott nemrég a Világgazdaságnak Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete.
A vámunió azonban bővül. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt tárgyalása után a hét elején Szerzs Szarkszjan örmény bejelentette, hogy Örményország elfogadja a vámunióba történő orosz invitálást, sőt, elkötelezné magát a vámunió alapjain szerveződő Eurázsiai Unió mellett is. Egyúttal letesz az EU-val aláírandó szabadkereskedelmi megállapodásról. A Russia Today szerint Oroszország ez esetben is bevetette a meggyőzés eszközeként a gázt: Vlagyimir Putyin alacsonyabb árat ígér annak a szovjet utódállamnak, amely az EU helyett Oroszországgal társul. Júliusban Örményország még mély és alapos” szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdeményezett az EU-val, ennek alapján megfigyelők akkor azt valószínűsítették, hogy a november végi vilniusi csúcson megállapodás kötését is kezdeményezi az EU-val. Az EU azonban világossá tette, hogy a vele és az orosz szervezésű vámunióval való megállapodás inkompatíbilisek.
Úgy tűnik, az EU helyett Oroszországot választja Grúzia is. Mint Bidzina Ivanisvili grúz miniszterelnök bejelentette, országa nem zárja ki, hogy csatlakozzon az Eurázsiai Unióhoz. Maja Pandzsikidze külügyminiszter szerint a kormánynak még meg kell vizsgálnia, hogy hogyan fejlődik az Eurázsia Unió, és milyenek a kapcsolatai a WTO-val és az EU-val.
Azerbajdzsán azonban az év elején visszautasította az Eurázsiai Unióhoz való csatlakozást, ez egyelőre nem Üzbegisztán és Türkmenisztán sem a küszöbén.
Magyarországot is várják?
A 2010-ben alapított vámunió alapjain formálódó Eurázsiai Unióról Vlagyimir Putyin azt hangoztatja, hogy az a volt Szovjetunió legértékesebb elemeit ötvözi, kritikusai szerint viszont az integráció nem más, mint a „Szovjet Biradalom” újbóli felállítása. A Russia Today olyan elképzelésről is tud, mely szerint az orosz hivatalos nyelvű és Oroszországból összefogott és irányított Eurázsiai Uniónak olyan országok is a tagjai lennének, amelyek kulturális vagy gazdasági okokból közelebb állnak Oroszországhoz. Felsorolásában uniós tagországok is szerepelnek, így Magyarország, Csehország, Bulgária és Finnország, továbbá Vietnám, Mongólia, Kuba és Venezuela.
