Cégvilág

Rezsi: november 1-től változik a fizika egy törvénye

Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője szerint nincs biztonsági és ellátásai kockázata a gáztárolóban lévő párnagáz kivételének. Ha a szódásszifonból kivesszük a szén-dioxidot, mi nyomja ki később a szódavizet?

Politikailag érthető, fizikailag annál kevésbé, hogyan is minősíthető át mobilgázzá a gáztárolóban lévő gáz azon része - a párnagáz -, amely a jelenlétével biztosítja azt a nyomást, amellyel a mobilgáz (tárolásra elhelyezett, és felhasználásra kivehető gáz) kinyerhető.

A párnagázt éppen ezért nem is energiahordozónak, hanem a tároló műszaki részének tekintik. Funkcióját a fizikai, nem pedig az emberek alkotta törvények határozzák meg. (Ha egy lovat csíkosra festünk, attól nem válik zebrává, ló marad.)  Ha valamilyen eszközzel – jó sok, drága energia felhasználásával - mégis kiveszik majd a tárolókból a párnagázt, az csak egy olyan, egyszeri nyereséget jelent, amellyel alkalmatlanná teszik a tárolót további gázkivételezésre egészen addig, amíg az abban lévő párnagázt, szintén jó drágán, vissza nem pótolják.

A párnagázt tehát mindössze egyszer lehet arra felhasználni, és akkor is csak látszólag jutunk ingyen, vagy olcsón gázhoz, gyakorlatilag pedig egyszer sem. Igen nagy ugyanis a veszélye annak, hogy eltűnésével sérül - az addigi nyomás híján jó eséllyel megroggyan - a tároló szerkezete is. Ha ez utóbbi mégsem következne be (de szakértők szerint szinte elkerülhetetlen), a gázt újból akkor is csak az említett visszapótlás árán lehetne ismét kivenni a tárolóból.

Amennyiben ez a forrás valóban komoly szerepet játszik az október 1-től tervezett, 11,1 százalékos rezsicsökkentésben, akkor a rezsicsökkentés nem fenntartható. Egyúttal meginog a rezsicsökkentéssel kapcsolatos, eddigi hivatalos kommunikáció is. Eddig ugyanis azt hallottuk, hogy már csak azért is lejjebb lehet nyomni a lakossági energiaszámlákat, mert a szolgáltatók még mindig keresnek rajtunk. Most mégsem a szolgáltatók haszna terhére, hanem itt-ott felfedezett tartalékokkal szándékozik a kormány lejjebb nyomi a tarifákat. A párnagáz-trükk bevetésével azonban maga is elismeri, hogy a szolgáltatók már nem keresnek a lakosságon.

Hab a tortán, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat szerint a lakosságnak úgy lesz kisebb a rezsije, hogy közben az ipari felhasználók számlája nő. Vagyis közvetve maga a javaslat foglalja írásba, hogy nem léteznek tartalékok az áram- és gázszámlákban, az abban lévő tételek reálisak, azokat ki kell fizetni. Legfeljebb a lakosságra jutó költségek egy részét ezentúl mások nyögik.

párnagáz
Kapcsolódó cikkek