BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Álmatlan éjszakák, álmos nappalok

Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani, pszichológiai folyamat helyes működését segíti. Felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje. Ilyenkor a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés

A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból az alvás nem pihentető, az a későbbiekben fáradtság, koncentrációs zavarok, teljesítmény csökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik. Egyre több kutatás foglalkozik az alváshiány hosszú távú hatásaival, melyek alapján állíthatjuk, hogy a nem megfelelő minőségű, vagy túl kevés alvás a korábban felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magasvérnyomás- és a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti. A forgolódással, ébren töltött éjszakákra számtalan magyarázatunk lehet: munkahelyi vagy családi konfliktusok, stressz, vagy ha úgy érezzük, összecsapnak a hullámok a fejünk felett.

Az inszomnia már kóros állapot Ha ez az állapot huzamosabb ideig is eltart, nem árt, ha átgondoljuk a helyzetet: könnyen lehet, hogy inszomnia, vagyis kóros álmatlanság okozza a panaszokat. A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek. Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához. Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár.

Három hét után tartsunk önvizsgálatot Előfordul, hogy megfelelő mennyiségű alvás ellenére reggel úgy ébredünk, „mint akin átment az úthenger” és napközben is fáradtak, álmosak vagyunk. Nem feltétlenül jó hír, ha valaki bárhol, bármikor el tud aludni. A több órás alvás ellenére fennálló fokozott napközbeni aluszékonyság az alvás rossz minőségét jelezheti, ami mögött számtalan betegség, többek között úgynevezett elsődleges alvásbetegségek állhatnak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a horkolás, alvás alatti légzéskimaradás, amit gyakran a hálótárs vesz észre elsőnek.

Ne tekintsük tehát normálisnak, ha hosszú ideje a kialvatlanság tüneteivel küzdünk: nappal fáradtabbak, idegesebbek vagyunk, rosszabbul teljesítünk – figyelmeztet dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. Néhány hét után érdemes átgondolni, hogy mikor kezdődtek a panaszok, egy héten hány éjszakát töltünk álmatlanul.

Vezessen alvás-naplót! Általános állapotunk mellett – stressz, napirend, határidők a munkában, családi gondok – figyeljünk az étkezésre, testmozgásra, rendszeresen szedett gyógyszerekre is. Gyakran bizonyos készítmények mellékhatásaként jelentkeznek alvásproblémák, de egy-egy nehezebb vacsora, a rendszertelen étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, vagy a mozgáshiány is közrejátszhat az alvási nehézségek megjelenésében. A kivizsgálásban sokat segít, ha megfigyeléseinket papírra vetjük. Az alvás-naplóba célszerű a lefekvés és az ébredés időpontját és az éjszakai felriadások számát illetve a reggeli és napközbeni hangulatunkat, állapotunkat is címszavakban lejegyezni.

Rosszul alszik? – balesetet okozhat!

A kialvatlanság hosszú távon számos kedvezőtlen folyamatot indít el a szervezetben. Hatására megnő a szív- és érrendszeri, a mentális betegségek (depresszió), a diabétesz, a magas vérnyomás kockázata. Az alváshiány rövid távú veszélyei azonban még ennél is súlyosabbak lehetnek. A fáradtság és figyelmetlenség akár végzetes következményekkel is járhat. A University Hospital in Leeds kutatói által elvégzett felmérésben az alvási apnoé miatt kialvatlan csoportban ugyanis kétszer annyian teljesítettek rosszul a vezetési szimulációs teszteken.






• csökkentsük a koffein, cigaretta és alkohol fogyasztását

• hetente több alkalommal végezzünk testmozgást, de ne közvetlenül lefekvés előtt

• a hálószoba hőmérséklete se túl meleg, se túl hideg ne legyen

• a szoba legyen megfelelően elsötétítve és csendes

• 30 percnyi forgolódás után keljünk fel és keressünk valamilyen monoton, vagy relaxáló tevékenységet Egyedül nem mindig megy Akár elvalvási nehézségekkel küzdünk, akár az éjszakai ébredések okoznak panaszt, a végeredmény ugyanaz: napközbeni fáradtság, a teljesítőképesség csökkenése, koncentrációs problémák – sorolja a kialvatlanság következményeit dr. Vida Zsuzsanna. Az álmatlanság lehet átmeneti, adott élethelyzethez köthető, mely a körülmények változásával, a probléma megszűnésével magától is oldódik, viszonylag rövid idő alatt.

Krónikus inszomniáról beszélünk, ha az álmatlanság több héten át fennáll, ilyenkor három hét-egy hónap elteltével érdemes szakemberhez fordulni probléma orvoslásához.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.