Az ezüst árának folyamatos emelkedésével faramuci helyzet kezdett kialakulni Németországban, az ezüst emlékérmék piacán, hiszen gyakorlatilag már olcsóbban lehet az ezüstérmékhez hozzájutni a német központi bankban, azaz a Bundesbankban, mint amennyibe a készítésükhöz felhasznált ezüst kerül.
Egy 999/1000 finomságú ezüstből készült 25 eurós névértékű ezüstérme például a piacon már 27 eurót kóstál, azaz ha valaki egy ilyen érmét a névértékén, azaz 25 euróért megveszi a Bundesbankban, gyakorlatilag azonnal 27 euró körüli áron értékesítheti tovább.
A folyamat már hónapok óta aggasztotta a gyűjtőket, hiszen hasonló helyzetben a legkülönbözőbb döntéseket szokták hozni a kormányok, illetve az érmék kibocsátói.
Elméletileg több alternatíva is kínálkozott, csökkenthették volna az érmék súlyát vagy a nemesfémtartalmát is, sőt az sem volt kizárható, hogy egyszerűen megszüntetik az ezüstérmék forgalomba hozatalát. Ausztria például a Focus Online szerint néhány éve így tett, 5 eurós érméi ezüsttartalmát rézre cserélte le.
A berlini pénzügyminisztérium 2026-os érmeprogramja kihirdetésével most végre reagált. A cél a névérték és a felhasznált nemesfém értéke közötti eltérés korrigálása, valamint az ezüstérmék kibocsátásának hosszú távú biztosítása volt.
Eszerint a jövő évtől kezdve a német ezüstérmék névértéke emelkedik.
A jelenlegi, 20 eurós sterling ezüstből (925/1000) készült érméket 25 eurós névértéken bocsátják ki. A finom ezüstből (999/1000) készült 25 eurós érmét pedig egy 35 eurós érme váltja fel.
Az első új kibocsátás egyébként 2026 márciusára várható, amikor egy 25 eurós érmét adnak ki Elisabeth Schwarzhaupt, a Németországi Szövetségi Köztársaság első női szövetségi miniszterének tiszteletére.
Az ezüst unciája egyébként hétfőn napközben 0,3 százalékkal 42,69 dollárra csökkent, ám év eleje óta 43 százalékkal drágult.
Az ezüst áremelkedését is – az aranyéhoz hasonlóan – a várható amerikai kamatvágás, a vámemelések által kiváltott politikai bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek hajtják.
Amellett azonban kínálati szűk keresztmetszet is jellemzi a piacát. A készletek jelentősen csökkentek az elmúlt négy évben, a kereskedelmi konfliktusok és a vámfenyegetés pedig különösen Londonban csökkentette a likviditást. Az ott tárolt készletek 80 százaléka ráadásul ETF-ekbe van allokálva, és csak 20 százalék áll rendelkezésre.
Az ipari kereslet is egyedivé teszi az ezüstöt: a globális termelés több mint felét a napelemek gyártása használja fel.
A csökkenő akkumulátorköltségek és a tárolási megoldások integrációja miatt pedig a napenergia nélkülözhetetlen energiaforrássá vált. Különösen
mivel a naperőművek üzembe helyezése körülbelül 1,4 évig tart, míg az atomerőműveké több mint 15 évig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.