Mindenkinek jók lehetnek a béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások egyre komolyabb szerepet játszanak a munkavállalók anyagi elismerésében, „bérezésében”, különös tekintettel arra, hogy számos juttatási formához az általánosnál kedvezőbb adózási szabályok kapcsolódnak. A béren kívüli juttatások esetén a juttatások egyénileg, munkavállalónként azonos feltételek mellett választhatóak a rendszerbe bevont szolgáltatások alapján.
Nyilvánvaló, hogy az egyes munkavállalók egyéni szükségletei eltérőek lehetnek, hiszen egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély preferenciái szükségképpen mások, mint egy nagycsaládosé vagy egy egyedülálló pályakezdőé.
A választható béren kívüli juttatási keret összértékét és az egyes elemek értékét a munkáltató az őt terhelő adó- és TB-járulék költségek alapján határozza meg. Emellett bizonyos elemek után a munkavállalónak is keletkezhet adó- és járulékfizetési kötelezettsége.
A béren kívüli juttatásokat a munkavállalók általában a naptári év elején egy éves időtartamra választják, és a tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre.
A juttatási keret egyes elemei – a munkáltatót terhelő adó- és járulékterhek miatt – különböző „vásárlóértéket” képviselnek. Bizonyos juttatások (például egyéni célú képzés) esetén a munkáltatót, más szolgáltatások (életbiztosítás, lakás-takarékpénztári hozzájárulás) után a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt adóés járulékfizetési kötelezettség terheli. A legkedvezőbb azoknak a juttatásoknak a vásárlóértéke, melyeket munkáltatói adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terhel.
A cafeteria-rendszer legfontosabb elemei a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások. Az ezekre a juttatásokra vonatkozó szabályozás lényegében nem változik 2013-hoz képest.
A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től marad a 2013-ban bevezetett 14 százalék. Az egyes meghatározott juttatásokat továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.
A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.
A legfontosabb változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.
A lakáscélú támogatásnál fontos változás, hogy a jövőben nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet meghatározott feltételek teljesülése mellett. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.
Kedvezmény a nyugdíjbiztosításra is
Az adó-visszat érítések köre január első napjától bővült, így 2014. január 1-jétől – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – szja-adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek. Az adókedvezményes körbe viszont csak azok a nyugdíjbiztosítások tartoznak bele, amelyek futamideje legalább tíz év, és a biztosító csak akkor szolgáltat, ha a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt.
