BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A semmiből teremtett sikerágazat

A komáromi Solum Zrt. a maga 350 hektárnyi burgonya-vetésterületével jelenleg hazánk legnagyobb krumplitermelő vállalata. A hektáronkénti hozamok elérik, olykor meg is haladják a 40 tonnát

A mezőgazdasági cég az évi 15 ezer tonna előállításán túl ezt a mennyiséget – sőt, ennél többet is – képes tárolni és csomagolni egyaránt. Nem csak képes rá, hanem meg is teszi. Ettől az évtől pedig a termelésen túl az értékesítést is átvette a korábban ezzel foglalkozó KKBSZ-től.

Az ágazatban rejlő lehetőségekről, a burgonyatermesztés buktatóiról, az ágazat igazgatójával, Tasnádi Lászlóval beszélgettünk. Ottjártunkkor már ültették a vetőburgonyát, legalább tíz éve nem tapasztalt módon. Az ágyásos magágykészítést Magyarországon csak Komáromban alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy egy menetben zajlik az ültetés és a profilozás, az ágyások kialakítása. A zrt. elsősorban holland szaporítóanyagot használ, de érkezik Németországból és Franciaországból is vetőgumó Komáromba.

– A burgonyatermesztésnek néhány évtizede még olyan hagyományos régiói voltak, mint a Nyírség, a Hajdúság vagy Zirc és környéke – mondta a szakember. – Ezeken a tradicionális burgonyatermelő vidékeken azonban szinte teljesen visszaszorult ez a kultúra. Megyénkben viszont gyakorlatilag nem volt hagyománya ennek az ágazatnak. Komáromban a semmiből olyan rendszert építettünk fel, alakítottunk ki, amely ma hazánkban a legnagyobb vetésterületet foglalja magába. A feldolgozás és a tárolás a csomagolóüzem felépültével teljesen megoldott.

A cég mosó- és csomagolóüzeme 2009-ben épült, félmilliárd forintból. Az 1400 négyzetméteres épület 30 ezer tonna éves kapacitású. A tervezésében, a technológia kialakításában jelentős szerepet vállalt Tasnádi László is. Nem véletlen, hogy az itt kialakított rendszer jóval hatékonyabb, mint a korábbi, hasonló tevékenységű üzemek. Komáromban a holland Dijkstra cég mosó-, osztályozó-, puffer- és szállítórendszerét használják. Emellett Daumar mérlegeket és Upmatic csomagológépeket építettek be. A burgonya mosására használt vizet egy szeparáló berendezés megtisztítja és visszaforgatja a rendszerbe. Ezzel 95 százalékkal mérsékelhető az ivóvíz-fogyasztás. Hasonlóan hatékony a csomagolás során keletkezett műanyaghulladék újrahasznosítása is.

– A hazai üzletláncból kettőbe mi szállítjuk a burgonyát – emelte ki az igazgató. – A kisebb kereskedelmi láncok ellátását azért nem vállaltuk és vállaljuk, mert az egy logisztikai rémálom lenne. Minden haszon elkopna. Pedig a profitot édesgetni kell, hiszen „elszaladhat”. Ezt úgy kell érteni, hogy a csomagolt nyolc termékünkön mindenhol és minden héten más és más a haszonkulcs.

Az ültetés és a betakarítás – a két munkacsúcs – során mintegy hatvanan tevékenykednek a burgonyatermesztésben. A csomagolás és értékesítés időszakában kevesebben, negyvenen dolgoznak az ágazatban.

– A termesztés és csomagolás során keletkezett szerves hulladékot, az úgynevezett selejtburgonyát komposztáljuk és tápláljuk vele a talajt. De nagyon kemény a burgonyapiac – hangsúlyozta Tasnádi László. – A termesztés beruházási igénye magas, a lekötött eszközigénye, őrülten nagy. A minőségi vetőgumó hektáronként 400–500 ezer forintba kerül, mivel 3–3,5 tonna kell belőle. Az átlagtermés durván 40 tonnás. Öntözésre éves szinten szintén lehet hektáronként 200 ezer forintot kalkulálni. A növényvédelem körülbelül 150 000 forint egy hektáron. A műveleti költségek 100–200 ezer forint között mozognak. Műtrágyára hektáronként 60–80 ezer forintot fordítunk. Azaz, ha szakmailag mindent kifogástalanul szeretnénk megoldani, akkor egy hektár burgonya költsége elérheti az 1,2 milliót is. Három évvel ezelőtt jelentős veszteséget okozott a piac összeomlása. A rákövetkező év óvatos javulást mutatott, de elmaradt az átlagostól, végül tavaly sikerült az ágazatot „kisikálnunk”. Azaz három év kellett a pénzügyi egyensúly helyreállításához. A krumpli „világa” abszolút szabályozatlan. Állítom, hogy ez egyetlen mezőgazdasági termékre sem jellemző ennyire.

Rövid időn belül a tejelő tehenészet lehet a vállalkozás másik erős pillére

A cég eddig két alkalommal, 2003-ban és 2009-ben is elnyerte az év agrárvállalkozása címet a megyében – tudtuk meg dr. Vida Sándor elnök-igazgatótól. A gazdaság 1200 hektárnyi szántójából 1000 intenzíven öntözhető.

A technológia fejlesztésébe éppen húsz éve vágtak bele. A komáromi cégnél termesztett növények hozamai minden esetben meghaladják az országos átlagot, miközben a Solum Zrt. aktív részese egyebek mellett az Agrár-környezetgazdálkodási Programnak is.

Az állattenyésztésben a tejelő tehenészeti ágazat fejlesztése, korszerűsítése 1996 óta folyamatos. Napjainkban 1200 szarvasmarhával foglalkoznak a társaság telepein. Az átlagos laktációs tejtermelés egyedenként az elmúlt években meghaladta a 10 ezer litert. A társaság első embere azt is elmondta, hogy az értékesített tej százszázalékban extra minőségű, amelynek 95 százalékát exportálják. A zrt. idei tervei között szerepel, hogy a burgonyatermesztés mellett a tejelő tehenészetét is társaság húzó ágazatai közé „emeljék.”

A technológia fejlesztésébe éppen húsz éve vágtak bele. A komáromi cégnél termesztett növények hozamai minden esetben meghaladják az országos átlagot, miközben a Solum Zrt. aktív részese egyebek mellett az Agrár-környezetgazdálkodási Programnak is.

Az állattenyésztésben a tejelő tehenészeti ágazat fejlesztése, korszerűsítése 1996 óta folyamatos. Napjainkban 1200 szarvasmarhával foglalkoznak a társaság telepein. Az átlagos laktációs tejtermelés egyedenként az elmúlt években meghaladta a 10 ezer litert. A társaság első embere azt is elmondta, hogy az értékesített tej százszázalékban extra minőségű, amelynek 95 százalékát exportálják. A zrt. idei tervei között szerepel, hogy a burgonyatermesztés mellett a tejelő tehenészetét is társaság húzó ágazatai közé „emeljék.”-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek