Kutatás és környezetvédelem

Az Európai Unióban egy becslés szerint évente legalább 2,5 milliárd tonna szilárd és folyékony hulladék keletkezik. Magyarországon évente 20 millió tonna. A háztartásokban, a gazdaságban valamint a szennyvíztisztítás során keletkező szerves anyag kezelése nem kis gondot okoz a környezetvédelmi szakembereknek.

– A hulladék elhelyezése óriási összegekbe kerül, azonban ha újrahasznosítjuk megfelelő biológiai eljárásokkal, akkor a kiadások jelentős része lefaragható – mondja dr. Szolnoky Győző, a kecskeméti Agrogeo Kft. ügyvezető igazgatója. A kezelés formája például a komposztálás, mely segítségével a mezőgazdaság számára hasznosítható gazdag tápanyagot kapunk – hangsúlyozza a cégvezető. – A cég profiljába az üzemi szintű komposztálás technológiai tervezése, a környezetvédelem, a hulladékkezelési és hulladékhasznosítási technológiák fejlesztése és értékesítése, bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása, szaktanácsadás, kutatás-fejlesztési pályázatok készítése és koordinálása, gyakorlati megvalósítása tartozik.

A vállalkozás több olyan értékes szabadalom kidolgozója, mellyel a hulladék-újrahasznosítás megoldható. A cég, mely az alkalmazott kutatások felhasználásának a szorgalmazója, szoros kapcsolatot ápol a Szent István Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara, a Magyar Állami Földtani Intézet DEAC Karcagi Kutatóintézete, az MTA Regionális Kutatások Központja, illetve egyéb cégek munkatársaival.  

– Óriási kérdés a világon a szennyvíziszap hasznosítása. Egy akkora városban, mint Kecskemét, évente akár 8–9 ezer tonna szennyvíziszap is keletkezik. A kezeletlen települési szennyvíziszap igen fertőzőképes melléktermék, 1 grammjában a coliformszám számos esetben meghaladja a százezres vagy milliós nagyságrendet. Ha ezt az anyagot a cégünk által bejegyzett szabadalmi technológiával kezelik, –  egy speciális engedélyezett mikrobiológiai készítménnyel beoltják – a komposztálódási folyamat végén egy jó beltartalmi értékű talajjavító anyag keletkezik. Magyarországon évente másfél millió tonnányi települési szennyvíziszapot lehetne így átalakítani, és azt hasznosítani. Ezt mindenekelőtt ipari növények – kukorica, napraforgó – termesztésénél, vagy zöld felületek kialakításánál lehet felhasználni – teszi hozzá dr. Szolnoky Győző, akitől fia, Szolnoky Tamás okleveles környzetgazdálkodási agrármérnök, kutatásfejlesztési igazgató veszi át a szót.  

– Magyarországon léteznek jól felszerelt komposztáló telepek, Debrecenben, Pécsen, Budapesten vagy akár Kecskeméten, ahol a szennyvíziszapból oltóanyag nélkül készítik a komposztot. Ezt a terméket azonban tovább lehet finomítani granulátummá vagy akár pelletté is. Ez utóbbinak az ára, ha állati trágyából készül, 70–80 ezer forint is lehet tonnánként. A hajtatott kertészeti kultúrákkal, szőlészettel és gyümölcsösökkel foglalkozó vállalkozások keresik ezt a terméket. Jelenleg külföldről importáljuk, holott rendelkezünk olyan magas szinten kidolgozott technológiával, amellyel ezt idehaza előállíthatnánk – mondja a kutatásfejlesztési igazgató. – Ehhez kínálunk megoldást. Létesüljenek olyan feldolgozóüzemek, amelyek által a felhalmozott trágyát, egyéb mellékterméket is fel lehet használni. A hulladékfelhasználás területén a biogázüzemek már ma is jó példával járnak elöl. Az ott termelt elektromos energia mellett azonban olyan fermentlé, kierjedt iszap is keletkezik, cégenként akár 10–15 ezer tonna is, amivel kezdeni kell valamit. Ebből is lehet piacképes terméket nyerni – mondja Szolnoky Tamás.

A cég ásványolaj-szennyezettségű talajok ártalmatlanítására is kidolgozott egy speciális technológiai folyamatot, amelynek az üzleti értékesítése jelenleg folyik.

Szabadalmak tulajdonosai

Az Agrogeo Kft. az elmúlt negyed évszázadban több tucat olyan szabadalmat dolgozott ki, melyek felhasználásával a környezetvédelmi gondok egy része megoldható lenne. Megoldást találtak a szennyvíziszapok komposztálására, az istállótrágyák, a növényolaj­ipari hulladékok kezelésére. Eljárást dolgoztak ki a települési szilárdhulladék-lerakók környezetszennyező hatásának mérséklésre, a hígtrágyák biológiai tisztítására, a húsipari hulladékok, borászati melléktermékek, a mederiszapok kezelésére, talajtrágya előállítására is. Kidolgozták a szénhidrogénekkel szennyezett hulladékok, talajok mentesítését és ártalmatlanítását is.