A BKK lesz az utasok bankára

Egyelőre csak papír-alapú és nem feltölthető jegyet és bérletet adnak a budapesti tömegközlekedés számára nettó egy 5,7 milliárd forintos szerződés alapján telepített és telepítendő jegyautomaták, de mint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtókommunikációs osztályától megtudtuk, ennél jóval többet tudnak a készülékek. A legfontosabb, hogy elektronikus jegyrendszer ez év végétől kezdődő bevezetésével az automatáknál e-utazási kártyákat is vásárolhatunk, illetve feltölthetjük a meglévő kártyáinkat is. Ám mivel az e-jegyrendszert fokozatosan és több ütemben vezetik majd be, a bérleteket és a jegyeket a BKK külön-külön ütemben tervezi új „utasmédián”, azaz csippel ellátott utazási kártyán kibocsátani, hogy az utasoknak könnyebb legyen az átállás. Így az átállás három évében még a papíralapú jegyek is használatban lesznek. Erre egyébként azért is szükség van, mert 1-2 évig is eltart, amíg az összes járművet és állomást felszerelik az e-jegy leolvasóval. Tehát olyan is lesz, hogy a bérleteket már az elektronikus jegyrendszerben bocsátják ki, de jegyek még papír alapúak lesznek.

A bérletigazolványt felváltó csipkártya virtuális termékként ahhoz hasonlóan fog működni, ahogyan egy bankszámlához tartozó bankkártya. Csak itt a számlát a BKK vezeti, a bankkártyának az utazási kártya felel meg, a bérlet pedig a számlán lesz nyilvántartva. A bérletesek fényképes és névre szóló kártyát kapnak. A bérletet a tulajdonosa automatikusan meghosszabbíthatja, a kártyát elvesztésekor letilthatja, a bérletet pedig új kártyára töltheti. A vonaljegy típusú termékek helyett időalapú jegy lesz, de utazhatunk majd a kártyához tartozó pénzegyenleg terhére is.

Az új készülékeket szállító T-Systems Magyarország Zrt. a fenti összegért a készülékeket nemcsak legyártotta, de szállítja, telepíti, felkészíti az e-rendszerre való átállásra, és 5 évig üzemelteti is. A beruházáshoz szükséges 3 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat és a BKK fejlesztési megállapodása biztosítja, a 300 gép üzemeltetése tehát 5 évre 2,7 milliárd forintba kerül.

A projekt előszítése körülbelül másfél évig tartott. A BKK – a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyását követően – 2013. szeptember 6-án írta alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) azt a kölcsönszerződést, amelynek értelmében a pénzintézet 54,5 millió euróval finanszírozza a projekt bevezetését. A hitel önrészét és az előkészítési költségeket a főváros állja. A 2013 júniusában indult a projekt EBRD-szabályok szerinti beszerzési eljárása az előminősítéssel. Az előminősített érdeklődők mostanáig már beadták az ajánlataikat is, a nyertes szállító kihirdetésére és a szerződés megkötésére 2014. III. negyedévére várható. A nyertes szállító ezután kezdheti a rendszer tervezését.

Kellenek az ellenőrök is

A BKK nem kívánja leépíteni az ellenőröket annak ellenére, hogy valamennyi metró- és egyes kiemelt hévállomáson is lesz automata be- és kiléptető kapu. A személyes felügyelet a tervek szerint ezeken a helyszíneken is megmarad, de a társaság felszíni járművekre is átirányít ezen dolgozóiból, ahol a jelenleginél is nagyobb lesz a lefedettség. Az elektronikus jegyeket is szükséges ellenőrizni, ehhez az ellenőrök speciális kézi ellenőrző készülékeket kapnak. A BKK jegy- és hévjegy-ellenőrei főállásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak, havi átlagos bruttó jövedelmük közel 180 ezer forint. A biztonsági őröket és a segéd-jegyellenőröket szerződéses jogviszonyban, alvállalkozón keresztül foglalkoztatja.