Egy magyar designtárgy diadala a világon

Holnap adják át a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) előtti téren azt az egyedi anyagból készült, különleges szobrot, amely a Rubik-kocka 40 éves sikertörténetének állít emléket, és egyben szimbolizálja azt a szellemiséget és szemléletet, amelyet a tárgy világszerte képvisel. A helyszín nem véletlen, Rubik Ernő ugyanis, mint az egyetem oktatója, 1974-ben itt kezdett azokba a térkísérletekbe, amelyek a világsikerhez vezettek.

1975 január 30-án jegyezték be a szabadalmat (170.062. szabadalmi szám alatt), 1977-ben indult el a magyarországi forgalmazás, 1980-ra pedig már az egész földkerekségen ezzel a kockával játszottak az emberek, és az Oxford Dictionary is felvette a Rubik-kockát önálló szócikként („Rubik’s cube”) az állományába.

Eddig több mint 350 millió darabot adtak el belőle, így nyugodtan állíthatjuk, a Rubik-kocka a legismertebb magyar designtárgy, és hogy hány „kirakóverseny” létezik évről évre szerte a világon – még a vak játékosoknak is –, azt még becsülni se tudjuk. A tárgy egyszerű formája csavaros igencsak észjárást igényel, annál is inkább, mert kirakásához csavargatni kell az elemeit. David Gilday és Mike Dobson mindezt egy robotra, a Cubestormer 3-ra bízta. Míg három évvel ezelőtt a villámkezű masina 5,27 másodperc alatt rakta oldotta meg a feladványt, legutóbb már csak 3,253 másodpercre volt ehhez szüksége. Ha egyébként kitartóan lapozzuk az Oxford szótárt, találunk még olyan címszót, amely magyar feltaláló nevét viselő tárgyat jelöl, ez a Biro, azaz a golyóstoll, melyet Biró László 1938-ban szabadalmaztatott. De míg ez „bájró” kiejtéssel diadalmaskodik azóta is, a Rubikból nem lett sem „rjubik”, sem például „rabik”, hanem mindenütt a világon: Rubik. A bűvös kocka.