Hogyan tovább, uniós pályázatok?

Az MLSZKSZ tagjai az elmúlt hét évben összesen 9,7 milliárd forint uniós támogatást nyertek el. Ez a logisztikai szolgáltató központok által megvalósított fejlesztések átlag 40 százalékát fedezte. A teljes szakmának 2007-2013 között összesen 26,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg, amely révén optimális esetben (átlag százalékos támogatási intenzitás mellett) összességében 67 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg.

Az ágazatba való befektetések eredményeit bizonyítja a Világbank kétévente készülő logisztikai teljesítményindexe (LPI) is. Hazánk - mint erről korábban beszámoltunk - a rangsorban a tavalyelőtti 40. helyről az idén a 33.-ra lépett előre, azaz hét helyet javított. Mivel a nemzetközi tranzit szállítási útvonalak, és az azokat kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles a nemzetközi verseny, fontos az országok listán való helyezése. Ha jók az infrastrukturális adottságok, valamint az adópolitika, és az intézményi rendszer is segíti ezt a folyamatot, akkor az adott országon keresztül mennek a nemzetközi szállítási útvonalak. Ellenkező esetben a fuvarozók kikerülik az adott országot.

Az MLSZKSZ szerint az elért helyezésünk megtartásához, illetve javításához, a korábbi évekhez hasonlóan feltétlenül szükségesek a logisztikai pályázatok által elnyerhető többletforrások. A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján azonban korszerűsíteni és hatékonyabbá is kell tenni a pályázati rendszert. Szem előtt kell tartani az EU közlekedéspolitikában meghatározott elvárások teljesülését is, azaz 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák. Az erre való felkészülést már most el kell kezdeni. Ha az MLSZKSZ elvei mentén állítják össze a logisztikai és klaszter pályázatok, akkor Magyarország logisztikai vonzóképessége a következő uniós pénzügyi ciklusban is tovább fog nőni – mondta Fülöp Zsolt, a szervezet elnöke.

Főbb javaslataik a következők. A szokásos ingatlan, technológiai, informatikai, humánerőforrás fejlesztés mellett szükségesnek tartják olyan eszközök (például hajófőgép, tolatómozdonyfőgép, rakodógép, csomagológép) cseréjének támogatását is, amelyek gazdaságosan és a környezetét kímélő módban már nem üzemeltethetők. Ezzel a meglévő szolgáltatási színvonalat tudják tartani, vagy fejleszteni az adott szolgáltatók.

Javaslatuk szerint koordináltan kell kezelni a konkurens fejlesztések állami támogatásából történő megvalósítását. Ezek a fejlesztések ugyanis forgalommegosztást eredményezhetnek, melyek nem az adott cég növekedését, hanem tönkremenetelét eredményezhetik.

Szükségesnek tartják egy intermodális forgalomnövelést ösztönző támogatási rendszer bevezetését is. Az intermodális forgalom vállalás esetén pedig kezelni kellene, ha az bármilyen külső piaci okokból nem teljesíthető.

Nagyvállalatok logisztikai pályázatokon való indulását is javasolják. Ezt azzal indokolják, hogy a komolyabb hozzáadott értékű és hosszú távú szerződéses megoldásokra csak a jelenleg nagy vállalati kategóriába sorolt logisztikai szolgáltatók alkalmasak. A szervezet szerint a cégek hálózatosodását (klaszteresedését) olyan módon szükséges támogatni, hogy az együttműködő cégek közösen nagyobb támogatási intenzitást érjenek el, mintha külön-külön pályáznának.

Bár a teljes magyar logisztika potenciál 70 százaléka a közép-magyarországi régióba koncentrálódik, itt a támogatási intenzitás jelenleg nulla százalék. A Szövetség szerint ezzel nem lehet feloldani a szolgáltatás-koncentrálódást. Ezért arra figyelmeztetnek, ha a régió fejlesztése elmarad és az itt lévő vállalatok nem kapnak eszközfejlesztésre támogatást, akkor nem tudják majd megtartani jelenlegi megbízásaikat, újabbakat pedig nem lesznek képesek elnyerni. Ezáltal a magyar logisztikai vállalkozások előbb-utóbb elveszítik versenyképességüket és tönkremennek vagy elvándorolnak. Így hazánk logisztikai versenyképessége csökkenni fog, és veszélybe kerül a kormány azon törekvése, hogy az ország régiós logisztikai központ legyen. Ezért az MLSZKSZ azt javasolja, hogy a közép-magyarországi régióban - a jogszabályban felsorolt településeken kívül - a támogatási intenzitást nulláról 25 százalékra kell emelni az eszközbeszerzés területén. A támogatandók körét nem szabad leszűkíteni, ingatlanfejlesztésre pedig csak abban az esetben nyíljanak támogatási források, ha Budapesten és vonzáskörzetében a raktárak üresedési rátája egy évig 10 százalék alatti értéken van (jelenleg 22 százalék körül van).

Jövő márciusig Fülöp Zsolt a LEF soros elnöke

Mivel a Logisztikai Egyeztető Fórumban (LEF) tavaly módosították a működési szabályzatot, az idén tavasszal elmarad a szokásos elnökváltás. A változás szerint a soros elnök két évig tölti be tisztét, és elődje egy évig alelnökként segíti a munkáját. Így koordinálttá válik az egyes ciklusok közötti átmenet. Ennek megfelelően 2015 márciusig Fülöp Zsolt, a MLSZKSZ elnöke a LEF soros elnöke.