BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Egyre többet betegeskednek a magyar gyerekek

Az asztma, a különböző bőrgyulladások és a vérszegénység voltak a leggyakoribb betegségek a gyerekek körében 2011-ben a háziorvosok és a házi gyermekorvosok nyilvántartásai szerint.

Figyelemre méltó azonban, hogy az utóbbi egy évtizedben az asztma előfordulása két és félszeresére, a cukorbetegségé kétszeresére nőtt, a magas vérnyomásé 80, a hátgerinc-elváltozásoké és a rosszindulatú daganatoké 40, a vérszegénységé 30 százalékkal emelkedett a fiatalok körében – hívja fel a figyelmet a Magyarország 2013 című összefoglalójában a KSH.

A dokumentum emlékeztet az UNICEF „Gyermekjóllét a fejlett országokban” című 2013-as vizsgálatára, amely 29 fejlett ország gyermekeinek jóllétét, elégedettségét hasonlítja össze a 11, 13 és 15 évesek körében. Ebből kiderül, hogy bár a magyar gyerekek oktatási lehetőségei a vizsgált országok átlagánál jobbak, jóllétüket leginkább az egészségi kockázatok fenyegetik: gyümölcsöt csak harmaduk eszik naponta, 15 százalékuk túlsúlyos, nyolcaduk legalább hetente egyszer dohányzik, ötödük legalább kétszer volt már berúgva, és minden második üres hassal indul reggel iskolába. A 2010-es hasonló vizsgálat óta nőtt a szükséget szenvedő családban élők, a túlsúlyosak és alkoholt fogyasztók száma, valamint azoké, akik a többiek terrorjától szenvednek.

Az ELTE által végzett legutóbbi országos növekedésvizsgálat eredményei szerint a magyar gyermekek növekedési jellemzőiben jelentős változások következtek be az 1980-as évek, illetve a 2000-es évek első évtizede között.

A teljes testtömeg zsírkomponenseinek növekedése nagyobb volt, mint a sovány tömegé, így a gyermekek nemcsak nehezebbek, de testzsír-százalékuk is magasabb, mint a húsz évvel idősebbeké volt ilyen idős korukban. A tápanyagfogyasztás és energiabevitel eltér az ajánlottól: a szénhidrát, a D-vitamin-, a kalcium-, a vas-, és az élelmirost-fogyasztás lényegesen elmarad tőle, míg a fehérje-, a zsiradék-, a B12-vitamin-, a C-vitamin-, a nátriumfogyasztás meghaladja azt. A 7–18 éves gyermekeket egyre inkább a fizikai aktivitás hiánya és az ülő életmód jellemzi: a fiúk 35, a lányok 45 százaléka a testnevelési órákon kívül nem mozog.

A rossz társadalmi-gazdasági hátterű családok gyermekei jellemzően alacsonyabbak, körükben a kövérség, illetve alultápláltság előfordulása magasabb.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek