Cégvilág

Egyre többet betegeskednek a magyar gyerekek

Az asztma, a különböző bőrgyulladások és a vérszegénység voltak a leggyakoribb betegségek a gyerekek körében 2011-ben a háziorvosok és a házi gyermekorvosok nyilvántartásai szerint.

Figyelemre méltó azonban, hogy az utóbbi egy évtizedben az asztma előfordulása két és félszeresére, a cukorbetegségé kétszeresére nőtt, a magas vérnyomásé 80, a hátgerinc-elváltozásoké és a rosszindulatú daganatoké 40, a vérszegénységé 30 százalékkal emelkedett a fiatalok körében – hívja fel a figyelmet a Magyarország 2013 című összefoglalójában a KSH.

A dokumentum emlékeztet az UNICEF „Gyermekjóllét a fejlett országokban” című 2013-as vizsgálatára, amely 29 fejlett ország gyermekeinek jóllétét, elégedettségét hasonlítja össze a 11, 13 és 15 évesek körében. Ebből kiderül, hogy bár a magyar gyerekek oktatási lehetőségei a vizsgált országok átlagánál jobbak, jóllétüket leginkább az egészségi kockázatok fenyegetik: gyümölcsöt csak harmaduk eszik naponta, 15 százalékuk túlsúlyos, nyolcaduk legalább hetente egyszer dohányzik, ötödük legalább kétszer volt már berúgva, és minden második üres hassal indul reggel iskolába. A 2010-es hasonló vizsgálat óta nőtt a szükséget szenvedő családban élők, a túlsúlyosak és alkoholt fogyasztók száma, valamint azoké, akik a többiek terrorjától szenvednek.

Az ELTE által végzett legutóbbi országos növekedésvizsgálat eredményei szerint a magyar gyermekek növekedési jellemzőiben jelentős változások következtek be az 1980-as évek, illetve a 2000-es évek első évtizede között.

A teljes testtömeg zsírkomponenseinek növekedése nagyobb volt, mint a sovány tömegé, így a gyermekek nemcsak nehezebbek, de testzsír-százalékuk is magasabb, mint a húsz évvel idősebbeké volt ilyen idős korukban. A tápanyagfogyasztás és energiabevitel eltér az ajánlottól: a szénhidrát, a D-vitamin-, a kalcium-, a vas-, és az élelmirost-fogyasztás lényegesen elmarad tőle, míg a fehérje-, a zsiradék-, a B12-vitamin-, a C-vitamin-, a nátriumfogyasztás meghaladja azt. A 7–18 éves gyermekeket egyre inkább a fizikai aktivitás hiánya és az ülő életmód jellemzi: a fiúk 35, a lányok 45 százaléka a testnevelési órákon kívül nem mozog.

A rossz társadalmi-gazdasági hátterű családok gyermekei jellemzően alacsonyabbak, körükben a kövérség, illetve alultápláltság előfordulása magasabb.

gyerek egészségügy
Kapcsolódó cikkek