A sajtóban megjelent Tisza-program több pontban is megegyezik Brüsszel terveivel
Korábban számos médium beszámolt arról, hogy a Tisza Párthoz kötött gazdasági koncepciók mit tartalmaznak. Az Ellenpont nevű oldal pedig összeszedte, hogy milyen EU-s ajánlások alapján dolgozhatott a párt.
A portál emlékeztet, hogy a tervek között szerepel a személyi jövedelemadó (szja) emelése is: egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne. 1 millió 250 ezer forintos havi jövedelem fölött pedig már jönne a 33 százalékos sáv is.
Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében arról írnak, hogy Magyarország személyijövedelemadó-rendszere ma egyoldalúan laposnak (flat tax) tekinthető.
Megállapításuk szerint a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a munkajövedelmek relatíve nagyobb terhet rónak az alacsony jövedelmű háztartásokra, miközben a felső jövedelmi rétegekre viszonylag enyhébb a tényleges adóterhelés. Ez a megállapítás ugyanakkor nehezen értelmezhető, hiszen a magasabb jövedelemből értelemszerűen nominálisan többet adóznak most is az adófizetők, mint az alacsonyból.
Továbbá a kapcsolódó országspecifikus ajánlások a költségvetési konszolidáció fontosságát is hangsúlyozták.
Szintén a bizottság országjelenéséből táplálkozik a társasági adó emelésének ötlete. A dokumentum szerint a jelenlegi, 9 százalékos társaságiadó-kulcs (TAO) az EU-tagállamok között a legalacsonyabbak közé tartozik, és a tényleges átlagos adóteher is jóval az uniós átlag alatt van Magyarországon. Ezért egyrészt az adókulcs emelését, másrészt a bevételi bázis megerősítését javasolják.
A gyakorlatban szerintük ez a kedvezmények és kivételek felülvizsgálatával, egyes adómentességek korlátozásával, a belföldi és transzferár-kockázatok kezelése révén, valamint a jövedelem- és vagyonadózás arányosságának javításával érhető el.
Szintén felbukkant a Tiszához kötött programban és az országspecifikus ajánlásokban is a társasági és tőkejevedelemadó. A Tisza tervezete egy különadót javasol, amelynek lényege, hogy a céges osztalékok után
- az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó,
- efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni,
- az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne.
Hasonlóan történne az állampapírok és részvények nyereségének megadóztatása is. Az eredeti tőkebefektetés nyeresége után a mindenkori átlagbérnek megfelelő összegig 20, afölött az átlagbér kétszereséig 30, azt is meghaladó nyereség esetén pedig 40 százalékos kulccsal kellene adózni
A sajtóban megjelent tervben drasztikus áfaemelés is szerepel: az autók és az autóalkatrészek áfája egységesen 32 százalékra ugrana.
A 32 százalékos áfa mellé célzott különadókat is bevezetnének, kifejezetten a fogyasztás – főként a fiatalok körében – visszaszorítására. A hatás messze túlmutatna prevenciós szándékon: a sör átlagára a jelenlegihez képest 50-60 százalékkal nőhetne. A bor, tömény italok és cigaretták ára akár duplájára is emelkedne.
Az Európai Bizottság és az OECD szakértői már többször ismét javasolták a rendszer kivezetését vagy korlátozását, mivel szerintük hosszú távon fenntarthatatlan.
A portál szerint Tisza Párt készít elő nagyszabású nyugdíjcsökkentési tervet. Ennek eszköze a nyugdíjadó, vagyis a degresszió.
A cikk szerint az Indexen napvilágot látott koncepciók értelmében a Tisza Párt felszámolná a mostani társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert. Az Index szerint a tervek úgy szólnak, hogy a nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók – méghozzá jóval drágábban. A minimális csomagok ugyan nagyjából a mostani terhelést fedeznék, de a jelenlegi szintű szolgáltatásokért akár a bruttó jövedelmük 30-35 százalékát is ki kellene fizetniük a dolgozóknak.
Az ellátás csupán egy szűk körnek maradna meg állami finanszírozásban.
Arról is ír az Ellenpont, hogy az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását.
E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.
