„Az idén a sertés állatjóléti támogatásokra 8,5 milliárd forint összeget különítettünk el” – közölte a parlament honlapján Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Arra emlékeztetett, hogy 2010-ben még a sertéságazatban felhasználható keretösszeg 6 milliárd forint volt, a támogatások kifizetése mindig a tárgyévet követő évben realizálódott. Az Európai Unióval egyeztetve sikerült a programot 2018. december 31-ig meghosszabbítani a keret megemelésével együtt. Az EU közös agrárpolitikája a sertéshúst a laza piacszabályozású termékek között tartja számon. Fazekas szerint az ágazatban nincs lehetőség erőteljes piaci beavatkozásokra, így kiemelt szerepe van a nemzeti hatáskörben nyújtható támogatásoknak, amelyek közül nálunk a sertés állatjóléti támogatások a legjelentősebbek.
Az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 2010-ben 4,5 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből a sertéságazat 3 milliárd forinttal részesedett. 2014-re a keretösszeg 7,5 milliárdra emelkedett, ebből mintegy 5,5 milliárdot használhat fel a sertéságazat. Az idén az állati hulla ártalmatlanítására 3 milliárd áll rendelkezésre, ez az összeg 2010-ben még 1 milliárd forint volt.
Fazekas Sándor közölte, hogy az új uniós, 2014-2020-as pénzügyi ciklusban nagyságrendekkel nagyobb forrást terveznek az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére, mivel a tárcavezető szerint ez a 2007-2013-as ciklusban méltánytalanul a háttérbe szorult. Az unióval egyeztetik, hogy a nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokon kívül bevezessék a koca állatjóléti támogatást is, mely ellen korábban az Európai Bizottság több kifogást is emelt.
A korábbi támogatások között megemlítette, hogy a 2012. évi állattartó telepkorszerűsítési támogatási jogcímre mintegy 180 sertéssel foglalkozó ügyfél részére mintegy 25 milliárdot fizettek ki. A mezőgazdasági termékek értéknövelése támogatási jogcím utolsó fordulójában 638 milliót osztottak szét 15 sertésfeldolgozásban is érintett kérelmező között. Több mint 700 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a sertéshús feldolgozásának és húskészítmények gyártásának technológiai fejlesztéséhez, a sertésfeldolgozást végző élelmiszer-feldolgozók részére.
A tárcavezető Legény Zsolt írásbeli kérdéseire válaszolt, aki az iránt érdeklődött, hogy a következő években milyen nagyságrendű sertésállomány növekedést terveznek. Az MSZP-s képviselő azt is firtatta, hogy hogyan érik elé az állatállomány növekedését, ha az állattartók nem jutnak földterülethez. 2002-ben még ötmillió darab felett volt Magyarországon a sertések száma, tavaly már 3 millió alá csökkent az állomány.
Fazekas szerint a kormány birtokpolitikai irányelvének egyik fontos eleme az állattenyésztés működéséhez, az állatlétszám megtartásához, fejlesztéséhez szükséges termőföld biztosítása. Előhaszonbérleti és elővásárlási jogot biztosítanak számukra takarmánytermő területek megszerzésére. Az állattartó telep üzemeltetőjének maximális birtoknagysága 1200 helyett 1800 hektár lehet.
A tárcavezető korábban még miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, hogy már kismértékű sertéslétszám növekedést tapasztaltak, amelyben szerepe volt a sertésprogramnak, illetve -stratégiának. Ezek közé sorolta akkor röviden az ágazat stabilitására szánt lépések közül például a marketing kampányt, a minőségi magyar sertéshús védjegy bevezetését, az állattartás kutatási, genetikai háttér rendezését, a teljesítménymérő állomás létesítését. „Jók kilátásaink, mivel a világpiacon növekszik a kereslet a sertéshús iránt” – hangoztatta Fazekas Sándor.
Kissé élénkült a félsertés kereskedelme
A KSH adatai szerint a vágósertés felvásárlása 4,9 százalékkal emelkedett az első negyedévben, miután januárban az élő- és félsertés áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökkent. Élénkülést tapasztaltak a tenyészállatok forgalmában is, mivel a tenyészállatok vásárlása is az 5 százalékos áfa-körbe tartozik. Kissé élénkült a félsertés közvetlenül fogyasztóknak, illetve kereskedőknek történő értékesítése, és önmagában a félsertés kereskedelme is.
Januárban 68,1 százalékkal, februárban 57,2 százalékkal, márciusban 59,4 százalékkal, áprilisban pedig 82,97 százalékkal nőtt a félsertés feldolgozói értékesítésének mennyisége 2013 azonos időszakához képest. 2014. január-áprilisban 10,1 százalékkal csökkent az élőállat importjának mennyisége 2013 azonos időszakához képest.
