Tovább erősödött a francia cégek Környezet Chartája

Újabb nyolc vállalattal már 102-re bővült a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) kezdeményezésére létrehozott Környezet Charta aláíróinak a száma. Már hagyomány, hogy az öt éve indított kezdeményezéshez történő csatlakozás alkalmából minden évben konferenciát is szervez a mintegy 200 tagot számláló kamara. Idei rendezvénye a hulladékgazdálkodás globális tendenciáira összpontosított. Helyszíne a Budapesti Erőmű Zrt. kelenföldi telephelye volt, részben azért, mert az idén lett 100 éves a kelenföldi erőmű, illetve azért, mert itt indították útjára a chartát.
Megnyitó beszédében Hízó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaságért felelős államtitkára elismerően szólt a Környezet Chartáról. „Olyan eseményeknek vagyunk a tanúi, amelyek meghatározzák a jövőnket, és olyan kezdeményezés indult öt éve, amelyhez az üzleti élet kiemelkedő képviselői csatlakozhatnak” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a charta által kitűzött célok megvalósítása hozzájárul az energiabiztonság növeléséhez, a költségek csökkentéséhez és a környezet kíméléséhez. Mindez azért is fontos, mert az Európai Unió felel a világszerte kibocsátott üvegházhatású gázok 11 százalékáért. Magyarország tehát üdvözöl minden olyan lépést, amelyben az uniós tagországok vállalatai hozzájárulnak a kibocsátás csökkentéséhez, és lehetővé teszik a gazdaság növekedését. Az államtitkár ezt követően rámutatott, hogy a területhez kapcsolódóan Magyarország számára ma az a legégetőbb kérdés, hogy elsődleges energiafelhasználásának körülbelül a 40 százaléka az épületek fűtéséhez köthető, ezen épületeknek pedig közel a háromnegyede felújításra szorul. Egyéb eszközök mellett a távhőszektor korszerűsítésétől is várhatunk reális megoldást. Hatékonyabb távfűtés mellett csökken a légszennyezés és kisebb lehet az ország primerenergia felhasználása, de ehhez a versenyképes távhőszektornak nyitnia kell a fenntartható és olcsó energiaforrások felé. A lehetőségek adottak: az országban rendelkezésre áll a hulladék, van biomasszánk, és érdemes a geotermikus lehetőségeinket is kihasználni. Egyelőre mégis lerakóba kerül az évente keletkező, mintegy négymillió tonna hulladék, amivel sokmilliárd forint megy veszendőbe. A kormány ezért nagyon fontosnak tartja a szelektált hulladékgyűjtést, és az arra alkalmas hulladék energetikai hasznosítását. Ekkor, a ma távhővel ellátott másfél milliónyi helyett ötmillió lakos élvezhetné a távfűtés kényelmét, és a szolgáltatás díjai is mérséklődhetnének. A hazai épületek energiahatékonyságának javítását hamarosan az ezt célzó program indítása is segíti. A most induló uniós finanszírozási ciklusban már lakossági beruházások is támogathatók lesznek.
Köszöntőjében Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete kiemelte, hogy a chartán keresztül az itt működő francia vállalatok megmutathatják, hogy milyen komolyan veszik a magyar kormány által is fontosnak tartott alapelveket, illetve, hogy jó vállalati polgárként viselkednek. Mint hangsúlyozta, már tudományos alapon is bizonyított tény, hogy jótékonyan léphetünk fel a klímaváltozás ellen, emellett a zöldenergia nagyobb arányú hasznosítására ösztönzi Európát a mostani ukrajnai helyzet, és a munkahely-teremtési szándék is. A konferencia témaválasztása kapcsán a nagykövet hangsúlyozta, hogy uniós cél a háztartási hulladékok 50 és az építési hulladékok 60 százalékának az újrahasznosítása. Ennek megvalósítására hatékony együttműködés, de komoly verseny is kialakulhat a tagállamok között a hulladékkezelésben. Ehhez azonban szükség van a terület egységes és átlátható európai szabályozására is.
Jeanne Dubard az MFKI kincstárnoka arról beszélt, hogy a kamara tagvállalatai a chartával fejezik ki nyilvánosan is a környezet iránti elkötelezettségüket. Az MFKI azért választotta a mostani tematikus rendezvénye vezérfonalaként a hulladékhasznosítást, hogy a francia vállalatok bemutathassák az e téren indított, itteni kezdeményezéseiket, és beszámolhassanak arról, hogy környezetvédelmi politikájukat hogyan illesztik a globális folyamatokba.
A házigazda, Jean-Noël Reimeringer, az EDF Csoporthoz tartozó BERT Budapesti Erőmű Zrt. (BERt) vezérigazgatója emlékeztetett, hogy bár az ember azóta termel hulladékot, amióta létezik, a hulladék mennyisége csak az elmúlt 200 évben ugrott meg. A probléma kezelése, azon belül a hulladék újrahasznosítása mindössze néhány évtizede került előtérbe. „A természeti erőforrások megőrzésében a vállalatokra – ezen belül különösen az energiatermelő egységeket üzemeltetőkre – is nagy feladat hárul azon keresztül, hogy minél ésszerűbben, minél kevesebb hulladék termelése mellett működjenek” – közölte. E téren a három budapesti erőművel rendelkező BERt Kelenföldi Erőműve is nagy változásokon ment keresztül: száz éve még a szén eltüzelésével termelt áramot, majd ott helyezték üzembe az ország első gázturbináját. Azóta is számos műszaki fejlesztésen esett át, így alkalmassá tették áram és hő párhuzamos előállítására, a hatásfokát 20 százalékkal növelték, és úgy alakították át, hogy a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működhessen.