„Szép számmal vannak kkv-k, akik foglalkoznak kockázatkezeléssel, de ha általánosságban nézzük, akkor nem azt látjuk, hogy a piac szereplőinek többségét foglalkoztatja ez a kérdés, pedig rengetegszer megtörténik, hogy nem fizetik ki a számlákat a partnereik” – mondta Stickl László, az idén 20 éves DBH Group üzleti szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója. „Elsősorban azt gondolom, hogy jelentős a kkv-k információhiánya, és sokszor nincsenek tisztában a szereplők azzal, hogy milyen eszközökkel lehetne tompítani a kockázatokat” – vélekedett a szakértő.
„Azoknál pedig, akik az információ birtokában vannak, mégis visszafogottság tapasztalható” – mondta Stickl László. Legtöbben attól tartanak, hogyha ilyen eszközöket alkalmaznak, akkor azt a potenciális üzletet, amit pénzzel és energiával megszereztek, egy ilyen eszköz alkalmazásával elveszíthetik. Azt gondolják, hogy például az előlegfizetés kérése ronthatja a kialakuló üzleti kapcsolatot és a partnerekkel szembeni pozícióikat. „Nem feltétlenül téves ez a megközelítés, de nem gondolom, hogy elvárható lenne bármelyik kkv-től, hogy emiatt akár pro vagy kontra döntsön egy potenciális üzletről” – emelte ki. Ez leginkább azokat a kis- és középvállalkozásokat érinti hatványozottan, akikre jellemző az egy vevőtől való függés, azaz egy nagy vevő kiesésével az árbevétel jelentős részét elveszítheti, holott az ő kitettségük – és kockázatuk – a leginkább veszélyeztetett. Számos kkv gondolja azt, hogy kockázatkezelési eszközök bevetése drága. A hitelbiztosítás, a faktoring és a banktechnikai eszközök a profitot erodálják, de szektor- és tevékenységfüggő, hogy elviszi-e a profitot a kockázatkezelés. „Néhány szektorban, 5-10 százalékos árrésnél tényleg elképzelhető, hogy a profit nagy részét elviszi, mert például egy hitelbiztosítás vagy faktoring összességében akár 4-5 százalék is lehet. Egy áruházlánci beszállítónál ez jelentős összeg, de ahol nagy a hozzáadott érték, ott bele kell férnie a kockázatok kezelésének” – hangsúlyozta a szakértő. Kiemelte: ha a partner nem fizeti a számlát, akkor nem csak a profitnak inthetünk búcsút, de a befektetett tőkét is elveszítjük.
Egy kkv-tól nem is várható el általánosságban, hogy jól tudja számszerűsíteni a kockázatot, de ha valaki vállalakozásra adja a fejét, akkor egyszerű számításokkal elvégezhető, hogy érdemes-e működtetni a céget. „Szerencsésnek tartanám, hogy ha valaki új üzleti vállalkozásba kezd – vagy egy meglévő vállalkozás új üzletágat indít –, akkor tanácsot kérjen az adott üzleti modellről, amiben tudunk segíteni” – emelte ki.
A vállalatirányítási rendszer is segít csökkenteni a kockázatokat. A DBH csoport informatikai szolgáltatási üzletága egy átfogó vállalatirányítási rendszer köré épült. A DBH szakértője szerint sok kkv még ma is egy Excelben vagy kockás papíron próbálja számolgatni a vállalat működését, de ez a felgyorsult világban és a mai piaci környezetben nem versenyképes. Olyan rendszer kell, amivel naprakész információval rendelkeznek a vállatok a saját működésükről, kintlévőségeikről, összességében a gazdasági tevékenységükről. Ez – sok más tényező mellett – a döntéshozatalt is segíti.
