Tét a regionális versenyképesség

Az MLSZKSZ szerint Záhony átrakókörzete alkalmas lenne arra, hogy a kelet-nyugati irányú vasúti áruforgalom fogadásának stratégiai pontjává, és Európa keleti tranzit kapujává válhasson. Közlekedéslogisztikai fejlesztésekre azonban mindenképp szükség van, mivel a szomszédos országok vasúti fogadótermináljainak rohamos fejlődése miatt félő, hogy a hazai körzet lemarad, és Magyarország kikerülhetővé válik a nemzetközi teherszállítási vasútvonalakon.

Bár a kelet-nyugat irányú áruszállításban továbbra is a tengeren történő fuvarozás dominál, egyre több a külföldi törekvés a vasúti áruszállítás fejlesztésére. Egyrészt a rövidebb tranzit idő miatt: míg tengeri fuvarozással 42-45 napba telik egyik pontból a másikba jutni, vasúti szállítással 18-22 nap alatt érheti el célját az áru. Másrészt a fuvardíjak között nincs jelentősebb különbség. Oroszország és Kína is nyugat felé tartó vasútvonalainak fejlesztésével igyekszik a hatékonyabb áruforgalom megvalósítására. A Kínát Európával összekötő vasútvonalak kialakításába pedig egyre több szomszédos ország kapcsolódik be. Ezért minket is sürget az idő, hogy lépéseket tegyünk ez irányban.

Az MLSZKSZ elemzése szerint megfelelő fejlesztéssel Záhony átrakókörzete a kelet-nyugati irányú vasúti áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontjává tehető. Jelenleg azonban a térségben használt korszerűtlen átrakó berendezések kapacitása nem képes felvenni a versenyt a szomszédos országok jelentette konkurenciával. Azok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, a rajtuk átvezető útvonalak forgalma folyamatosan nő. Így Záhony térségének közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül a nemzetközi szállítmányozás vasúti útvonalai a jövőben teljesen kikerülhetik Magyarországot, ez pedig értékes piactól és jelentős bevételektől fosztaná meg hazánkat.

A probléma megoldására az MLSZKSZ kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztérium felé Záhony térségének vámszabadterületté alakítását. Ennek értelmében a térségben olyan övezet jön létre, amelyen belül nem kell vámot és nemzeti adókat fizetni a kívülről behozott áruk után, így a körzeten belül zajló gazdasági tevékenységek költségei csökkennek. Ez pedig külföldi beruházásokat vonz a térségbe. A külföldi és magyar termelő cégek Záhonyba történő betelepedése ösztönözné a térségi áruforgalmat, munkahelyeket teremtene és technológiatranszfert valósítana meg a hazai iparban, és gazdasági bővülést eredményez. A vámszabadterület növekedést idézhet elő a nemzetközi kereskedelmi szolgáltatásokban a pénzügyi és biztosítási területtől a távközlés területéig, valamint az ügyfélkapcsolati központokat illetően. Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete is jelentősen javulna, mivel a szomszédos országok egyikében sem hoztak még létre ilyen jellegű létesítményt.

A Szövetség szerint a vámszabadterület létrehozása csak az első, elengedhetetlen lépés, amelyet szükségszerűen Záhony térségének infrastrukturális beruházások formájában történő fejlesztésével kellene folytatni, egy komplex logisztikai koncepció keretén belül. Amellett, hogy az átrakókörzet méretét a várható funkcióknak megfelelő üzemmérethez kell igazítani, javítani kell a szolgáltatások színvonalát és csökkenteni az infrastruktúra üzemeltetési költségét. Mindezzel párhuzamosan szükség van a vasúti hálózat fejlesztésére, többek között a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítésére. Az intermodális szállítás versenyképessé tétele is nélkülözhetetlen hazánk regionális versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez.

Az MLSZKSZ a díjjal azon szakemberek munkáját ismeri el, akik a logisztika érdekében kiemelkedő munkát végeztek, élenjártak a szakmai etika színvonalemelésében, és az értékteremtésben.

Az MLSZKSZ a díjjal azon szakemberek munkáját ismeri el, akik a logisztika érdekében kiemelkedő munkát végeztek, élenjártak a szakmai etika színvonalemelésében, és az értékteremtésben. -->