BUX 51,325.34
-1.62%
BUMIX 4,158.45
-2.68%
CETOP20 2,361.1
-3.51%
OTP 17,140
-0.92%
KPACK 7,500
-11.76%
0.00%
-7.32%
-0.52%
-3.85%
ZWACK 16,500
-1.20%
+2.68%
ANY 1,530
-1.61%
RABA 1,290
-4.44%
+0.20%
-1.30%
-0.60%
-0.81%
OPUS 213.5
-2.95%
-2.50%
-2.36%
-0.51%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-3.91%
MOL 2,620
-2.38%
-3.12%
ALTEO 2,140
-5.73%
0.00%
-3.64%
EHEP 1,540
-9.14%
+0.83%
-4.19%
MKB 1,972
0.00%
-3.95%
-2.37%
+6.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
-14.81%
-5.66%
-3.87%
0.00%
+1.68%
NUTEX 14.96
-0.80%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 4,426
-3.24%
-1.89%
NAP 1,059
-8.71%
-14.90%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Aggasztó számok: ezek a leggyakoribb betegségek Magyarországon

Bár a világon szinte mindenhol súlyos problémákat okoznak a leggyakoribb népbetegségek, Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a helyzet. A szív- és érrendszeri betegségek áldozatainak aránya például közel kétszerese az uniós átlagnak, de a diabétesz miatt elhunytak aránya is a legmagasabbak közt van Európában – derül ki az Első 1000 Nap program betegek világnapja alkalmából készített elemzéséből.

Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy több népbetegségre való hajlam fokozódhat már az élet első két évében is az egészségtelen táplálkozás és életmód miatt.

A népbetegségek a lakosság jelentős részének egészségét fenyegetik, és egyben számos további egészségügyi probléma okozói. Közülük hazánkban különösen gyakori az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás. Bár ezek a betegségek világszerte jelentős problémát okoznak, Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban is aggasztó – mutat rá a Betegek Világnapja alkalmából készült, hazai és nemzetközi adatokat feldolgozó elemzés.

Hazánkban a 15 év feletti lakosság 29 százaléka számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának, és amellyel az unión és szűkebb régiónkon belül is az élmezőnybe tartozunk. Az elhízás általános probléma, de a nők körében valamivel gyakoribb: míg a gyengébbik nem képviselőinek közel 30 százalékát érinti, a férfiak esetében ez az arány 26 százalék. Az elhízás számos súlyos következménnyel járhat, egyebek mellett 44 százalékban ez a cukorbetegség oka, 23 százalékban pedig a kardiovaszkuláris betegségek előidézője.

A cukorbetegek arányát tekintve valamivel biztatóbb képet nyújt a nemzetközi összehasonlítás: a 20 és 79 év közötti felnőtt lakosság körében csupán 6 százalékra tehető diabéteszesek száma, ami kedvezőbb az OECD átlagánál, de Európában ezzel is a középmezőnybe tartozunk. A betegség halálos áldozatainak arányát tekintve már kifejezetten aggasztó a kép, és az uniós tagállamok közül is csak Cipruson és Portugáliában rosszabb a helyzet. A statisztikát árnyalja, hogy becslések szerint hazánkban a fel nem ismert diabéteszes esetek száma nagyságrendileg megegyezik a diagnosztizált esetszámmal (kb. 800 ezer fő). Ráadásul drámaian nő az érintettek száma: a WHO becslései szerint 2030-ra 30 százalékkal fog emelkedni az ezredfordulóhoz képest.

A halálozási statisztikák élmezőnyében - csakúgy, mint a fejlett országokban - Magyarországon is szív- és érrendszeri betegségek állnak. Hazánkban az ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegek száma meghaladja az egymilliót, a magas vérnyomással élőké pedig megközelíti a 3 milliót – ráadásul mindkét betegségcsoportban csaknem megduplázódott a regisztrált esetek száma az évezred eleje óta.  A keringési rendszer betegségei évente összesen 60-70 ezer ember életét követelik Magyarországon. Mindez Európában is kimagasló: a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek áldozatainak aránya mintegy kétszerese az uniós átlagnak.

A csontritkulás az Egészségügyi Világszervezet szerint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma. Becslések szerint a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Magyarországon 800 ezer-1 millió a betegek becsült száma, akiknek a kétharmada nő. A betegség következtében évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest törés, 10 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törés történik hazánkban.

„Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az örökölt génállomány csak kismértékben felelős e betegségek kialakulásáért. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogyan táplálkozunk életünk fogantatástól számított első 1000 napjában. Ebben az időszakban alakul ki az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam is, amelyek számos további betegség – köztük a kardiovaszkuláris betegségek – okozói lehetnek. A csontritkulás megelőzése szempontjából is kritikus ez az életszakasz, hiszen a csontállomány megfelelő fejlődése érdekében már ekkor is megfelelő kalcium bevitelre van szükség. Különösen fontos tehát, hogy a gyermekek táplálására már a várandósság alatt is odafigyeljenek a szülők” – figyelmeztetett dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke az elemzés kapcsán.

Ennek a korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program: ha a szülők kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik, és akár évekkel is meghosszabbíthatják a gyermekük életét.

Kapcsolódó cikkek