Londonban landolt a Wizz

A magánszemélyeknek még március 2-ig várniuk kell, de az intézményes befektetők számára szerda reggel megkezdődött a feltételes kereskedés a Wizz Air légitársaság részvényeivel a londoni tőzsdén. A kibocsátási árfolyam 11,5 font volt, amely 12,8 fontra is emelkedett a debütálás után. Ezzel a 2003. júniusában alapított Wizz Air lett az első magyar cég, amelyik megjelent a londoni főpiacon, jelenleg közel 2 milliárd eurós vállalati értékkel rendelkeznek, ami a legmagasabb a piaci bevezetés idején a diszkont légitársaságok között. A magyar gyökerű cég részvényének jegyzése 1200 penny-ről indult és az árfolyam stabilan emelkedett napközben. A Wizz Air 23,3 millió törzsrészvényt dobott a piacra (ez 18,5 százalékos részesedést jelent), a kibocsátási összeget pedig 300 millió euróról 420 millió euróra emelték. A teljes részvényszám 126 millió darab lesz, a cég többségi tulajdonosa az Indigo Partners maradt.

Váradi József vezérigazgató szerint kifejezetten jól sikerült a nyilvános részvénykibocsátás. A cég által szervezett telefonkonferencián kiderült, hogy néhány száz magyar kisbefektető is részt vehetett a jegyzésben, a befektetők zöme azonban az USA-ból érkezhetett. A másodlagos részvényeladásból származó részvénycsomagot 150-ről 220 millió euróra növelték meg a nagy érdeklődés miatt. Korábban a Budapesti Értéktőzsde is erősen lobbizott a társaságnál, és még most sem zárható ki, hogy a jövőben a magyar fővárosban is megjelennek a cég papírjai. Tavaly májusban már közel volt a cég a tőzsdére lépéshez, de akkor a befektetői környezet romlása miatt felfüggesztették az akciót. Váradi József úgy látja, hogy igazából még jól is jártak a közel egy éves halasztással, mert 2014-ben túlteljesített a cég, javult a likviditásuk.

Most igazán megmutathatja az elmúlt években kiugró teljesítményt nyújtó Wizz Air, hogy mit tud, hiszen egy parkettre került legfőbb riválisaival, a Ryanair-rel és az easyJet-tel. Az OAG nemzetközi utazási és szállítmányozási információs szervezet által február 16-án publikált lista alapján a Wizz Air a 74. helyen szerepel a heti járatszám alapján felállított top100-as listán, 1876 indított járattal. A Ryanair és az easyJet pedig a 10-11. helyen található 8000 feletti járattal.

A Wizz Air 15,8 millió utast szállított 2014-ben, amely 17 százalékos utasszám-növekedést jelent az előző évhez képest. Az év végén a légitársaság 37 ország 106 desztinációjára kínált járatokat összesen 360 útvonalon. Flottája 54 Airbus A320 típusú repülőgépből állt, amelyek Közép- és Kelet-Európa 11 országának 20 bázisán teljesítettek szolgálatot. Éves bevételük már meghaladja az 1 milliárd eurót (a Ryanair 5 milliárd euró felett zárt), a legutóbb lezárt pénzügyi évben pedig 88 millió eurós nyereséget könyvelhettek el. „A 2015-ben folytatódó flotta- és hálózatbővítésünk alapjain további növekedésre készülünk” – fogalmazott Váradi József, aki a Forbes szerint biztosan felkerült a tízmilliárdosok listájára. A diszkont légitársaság március 30-án indítja új járatát Lisszabonba, május 15-én a hollandiai Maastricht, 16-án pedig az egyiptomi Hurghada repülőterére. Június 15-én száll le Budapesten a Wizz Air itteni kilencedik repülőgépe, ami jelentős többlet kapacitást jelent.

Késlekedtek a Malév felszámolásával?

A TASZ jogerősen pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, így hozzáférhetővé vált az a dokumentum, melyet a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda és a tárca között létrejött jogi tanácsadásra vonatkozó szerződés alapján készítettek el a 2012. februárjában leállt Malév pénzügyi helyzetének rendezéséről még 2011 márciusban. Ebben elkerülhetetlennek nevezik a felszámolást. A dokumentum szerint a Malév hitelezői felvethetik az állam felelősségét a kielégítetlenül maradt tartozásaikért arra hivatkozva, hogy az állam késlekedett a felszámolás elindításával és ez kárt okozott a hitelezőknek.