A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2015-ben is kiemelt figyelmet szentel a fogyasztói csoportok működésének ellenőrzésére – közölte lapunk érdeklődésére a szervezet. Az NFH – tették hozzá a hatóságnál – utoljára 2014 elején ellenőrizte a fogyasztói csoportokat, akkor összesen 41-et. Ebből 25 fogyasztói csoportot bejelentésre vettek vizsgálat alá, 16 esetben pedig a felügyelőségek munkatársai, hirdetés alapján kezdtek vizsgálatot. A 41 ellenőrzésből 15 esetben indult hatósági eljárás.
Az NFH tapasztalatai szerint viszont a vizsgálat alá vont vállalkozások az esetek többségében nem működtek együtt a hatósággal, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem, vagy csak hiányosan teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az ellenőrzés alá vont vállalkozások csaknem valamennyi esetben budapesti székhellyel rendelkeztek.
A hatóság tájékoztatása szerint a tavalyi és az idei ellenőrzési tapasztalatok alapján is elmondható, hogy a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások a fogyasztók tájékozatlanságával visszaélve tevékenykedtek. Az ingyenesen, mindenki számára hozzáférhető reklámújságokban közzétett megtévesztő hirdetésekkel felkeltették a rászorulók figyelmét, egy személyes találkozás alkalmával pedig szóban félrevezető, valótlan tájékoztatást nyújtottak a szerződés tartalmára vonatkozóan.
A fogyasztók többsége a szóban elhangzottak alapján megkötötte a szerződést, majd csak az alapos átolvasás után, utólag vált világossá számára, hogy mit is írt alá. A fogyasztói csoportokra vonatkozó szabályozás jelentősen megszigorodott az elmúlt években. A jelenlegi érvényes jogszabályok szerint már tilos új fogyasztói csoportot szervezni, illetve új tagokat nyilvános hirdetés útján szervezni. A 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a – szerződés felmondással történő megszüntetése miatt – kieső tag helyére vehető fel.
A még működő fogyasztói csoportoknak tavaly január 31-ig kellett bejelenteniük működésüket az NFH-nak. Eddig a határidőig pedig mindössze hét vállalkozás jelezte, hogy fogyasztói csoportként tevékenykednek. Mindezek alapján a legálisan tevékenykedő, fogyasztói csoportokat működtető cégek súlya már minimális Magyarországon, ám eltűnésük a piacról – a hosszú, esetenként 15 éves lejáratú szerződések miatt – akár évtizedes hosszúságra is nyúlhat.
A már itthon is igen hosszú múltra visszatekintő üzleti modell ellenére a magyar lakosság ismeretei még most is eléggé hézagosak a fogyasztói csoportok működéséről. A BellResearch 2012-ben végzett egy kutatást – és írt elemző tanulmányt – a Gazdasági Versenyhivatal részére a témában, amelynek elég kiábrándítóak az eredményei. A tanulmány megállapította: a fogyasztói csoportok ismertségének többféle mérési megközelítése alapján megállapítható, hogy a lakosság nagyjából 3 százaléka ismeri tudatosan a fogyasztói csoportokat.
Ők azok, akik saját maguk is tudják definiálni e társulásokat, miközben 28 százalékra tehető a kevésbé tudatos, de mégis nagyjából tájékozott emberek köre. Aggasztó viszont, hogy a szervező cégek hirdetéseivel találkozók között az átlagnál magasabb arányban vannak félretájékozott emberek, tehát közülük az átlagosnál többen gondolják, hogy az adott vállalkozás hitelt nyújt.
Többmilliós bírságok
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban is súlyos bírságokkal szankcionált fogyasztói csoportokat szervező cégeket, elsősorban félrevezető hirdetések miatt. A hivatal honlapján a legfrissebb ilyen határozat januári keltezésű: akkor a CL Brokers Group Kft. kapott 3,291 millió forintos büntetést amiatt, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott fogyasztói csoportokkal kapcsolatos sajtóhirdetései által. Az eljárás során a többek között azt vizsgálta, hogy a reklámokkal megcélzott fogyasztók a tájékoztatások alapján tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukciójának lényeges elemeivel. Az egyik fajsúlyosabb ügyben pedig 2013 végén hozott döntést a GVH, akkor 4 cégre összesen több mint 20,2 millió forintos bírságot szabott ki.
