Kártérítés jár a fiktív kötvényekre

A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestor fiktív kötvényesei is kaphassanak kártalanítást a kártalanítási szabályoknak megfelelően – közölte Windisch László, az MNB alelnöke. A jogászok sokáig vitáztak azon, minek minősüljenek a meg nem keletkeztetett értékpapírok, végül arra jutottak, hogy mivel befektetési szolgáltatást akartak igénybe venni az ügyfelek, a Beva hatálya alá tartoznak. Az előzetes adatok szerint 30-31 ezer kötvényes ügyfele lehet a Quaestornak, a valóban kibocsátott kötvényállomány 58 milliárd forintot tett ki, a számlákon viszont lényegesen több, 210 milliárd forintnyi kötvény van.

A kártalanítás csak a felszámolási eljárás megkezdése után indul, jelenleg azonban a Quaestor Értékpapírnál még a felügyeleti biztos vizsgálódik. A felszámolás során sorozatonként nézik majd meg, mennyi értékpapír van meg, és mennyi hiányzik, a Beva a hiányzó papírok után fizet csak. A fiktív kötvényeseknek az az érdekük, hogy minél előbb elinduljon a felszámolás, a Beva ugyanis a felszámolás kezdő napját megelőző 180 nap átlagárfolyamán fizet az értékpapírok után. A Quaestor kötvényei pedig a botrány előtt a névérték körüli árfolyamon forogtak.

A mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényállomány utáni kártalanításra a Bevának nem igen lesz elegendő pénze. Farkas Péter, az alap ügyvezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a vagyonuk 14,5 milliárd forint körül alakulhat az év közepén, ez a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír után várható kártalanításokra vélhetően elég lesz. A Quaestor azonban másik nagyságrendet jelent, a Bevának – akárcsak nemrég az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) – valószínűleg hitelt kell majd felvennie, ha ki akarja elégíteni a befektetők követeléseit.

Ha pedig végül hitelre szorul a Beva, azt valószínűleg az alap többi – a jogszabályokat betartva működő – tagja, végső soron pedig azok ügyfelei fizethetik majd vissza. Az alap tagjai jelenleg évente körülbelül egymilliárd forintot fizetnek, ezt az összeget ugyanakkor valószínűleg meg kell majd emelni, ha a Quaestor fiktív kötvényeseit is kártalanítani kell. A legtöbb pénzt a nagybankoktól kapja az alap, 2013-ban a tagdíjak több mint negyedét, 261 millió forintot az OTP fizette be. Százmillió forint fölötti összeggel járul hozzá az alaphoz a K&H, az Erste Befektetési Zrt. és a Raiffeisen Bank is. A bankok valószínűleg a DRB csoport csődje miatt hitelre szoruló OBA-ba is többet fizethetnek majd a jövőben, mint korábban. A legrosszabbul a becsületesen működő brókercégek járhatnak a pótbefizetéssel. Amellett, hogy meg kell küzdeniük a brókerbotrányok okozta általános bizalomvesztéssel, ami bevételcsökkenéssel jár, a rájuk vonatkozó jogszabályok is szigorodnak, ami költségekkel járhat.

Az az abszurd helyzet is előfordulhat, hogy akinek megvannak az értékpapírjai, sokkal rosszabbul jár, mint az, akire fiktív kötvényeket sóztak rá a pénzügyi csoportnál. A meglévő hitelpapírok árfolyamkockázatát ugyanis nem vállalja át a Beva, a valódi kötvényesek így minden pénzüket elveszíthetik. Ezt a kockázatot növeli, hogy hiába rendeltek ki a Quaestor Értékpapírhoz felügyeleti biztost március 10-én, és kezdeményezett állítólag egy nappal korábban öncsődöt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira, a Népszabadság értesülése szerint a cégcsoport vezetőjét, Tarsoly Csabát semmi sem akadályozta meg abban, hogy durva átalakításokat végezzen a cégcsoportban. Március 16-án leköszönt a cégbirodalom központi cégének számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. igazgatósága, és Orgován Bélát nevezték ki vezérigazgatónak. Megpróbáltuk felkeresni a Tápióságon lakó Orgovánt, de csak a helyiekkel tudott beszélni, akik szerint egy alacsony iskolázottságú, leginkább közmunkából élő férfiról van szó, aki állítólag még a börtönt is megjárta.

Az sem kedvez a kötvényeseknek, hogy szintén március 16-án a Quaestor Financial Hrurira egy 57 milliárd forintos tartozás fejében 5,2 milliárd forinttal a duplájára emelte a pénzügyi tanácsadó cég tőkéjét, a maradék 52 milliárd forintot pedig a cég tőketartalékába helyezte. A kötvényeket kibocsátó cég tulajdonosként követeléseivel az utolsó helyre kerülhet a hitelezők között, ha felszámolási eljárásra kerül sor.

Hogy mindez hogy fordulhatott elő, miközben a jegybank által kirendelt felügyeleti biztos ott volt a brókercégnél, arra Windisch László azt válaszolta: a biztos csak brókercéget vizsgálja, a csoport többi cége ettől elkülönülten kezelendő. Ha visszaélést tapasztalnak, értesítik a nyomozóhatóságot.

Gyanús pénzkivétel a külügynél

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyik háttérintézménye, a Magyar Nemzeti (MNKK) Kereskedőház az Index értesülései szerint az utolsó pillanatban vonta ki a pénzét, 3,8 milliárd frointot a Quaestor Értékpapírnál vezetett számlájáról, egyetlen nappal azelőtt, hogy az MNB felfüggesztette volna a brókercég tevékenységét. A KKM közleménye szerint két évvel ezelőtt nyitott számát a Quaestornál, mivel a brókercég vállalta, hogy ingyen vezeti azt. Március 5-én döntött az MNKK vezetése a számla megszüntetéséről, mivel a piaci folyamatokat látva nem bíztak már a brókercégekben.