Mégis, hová tűnik az olcsó orosz olajon fogott pénz Magyarországon? A Mol és az MVM a kulcs – ezer milliárdokkal tömi ki a kormány a lakosság zsebeit
A rezsivédelmi alapnál változások történtek a múlt évben, de az állam rezsitámogatási kiadása ettől még megmaradt. A 2025-ben e célra szánt keret 880 milliárd forint volt, az idei keret 792,5 milliárd, amelyet az Energiaügyi Minisztérium kezeli. A rezsivédelem forrásai 2024-ig közvetlenül az alapba érkeztek, és onnan került át a rezsivédelem feladataira A tavalyi változással e források, például az energiaellátók jövedelemadója közvetlenül a központi költségvetés általános bevételei közé folynak be, a felhasználásuk pedig a kijelölt tárcák fejezeti költségvetésén keresztül történik.
Megvan a pénz a rezsicsökkentésre
A pénz felhasználását a költségvetésen belüli átcsoportosítások mutatják. A legutóbbi ilyen átcsoportosításról a 2026 február 12-i Magyar Közlöny írt. Mint emlékezetes, a februári határozatra azért volt szükség, hogy kompenzálni lehessen azokat a szolgáltatókat, amelyek bevételtől estek el a magas energiafelhasználás miatt elrendelt januári rezsistop következtében.
- Az áram- és a gázszolgáltatókra a döntés értelmében együtt 314,5 milliárd forint jutott,
- a távhőszolgáltatókra további 52,9 milliárd.
Ennek alapján közel 370 milliárd forint maradt a lakosság zsebében a rezsistopnak köszönhetően.
A felhasználás fő kedvezményezettje az MVM csoport, amely 2025 első felében felében 484 milliárd forintot kapott az államtól a rezsivédelmi szolgáltatásért.
A tehetős cégek dobják össze a rezsivédelem forrását
Mindazonáltal a rezsivédelem lényege változatlan: az állam az arra kötelezett vállalatok zsebéből kivesz, az arra jogosultak – alapvetően a lakosság – zsebében ugyanannyit benne hagy.
A fő befizető a Mol,
amelytől az állam, mint extraprofitot elvonja azt a különbözetet, amennyivel az olajtársaság olcsóbban vásárolja az orosz nyersolajat a Nyugaton irányadó Brent minőségnél. Az elmúlt négy évben a Mol mintegy 650 milliárd forintos extraprofitjából 500 milliárd került a költségvetésbe, onnan a rezsivédelmi alapba.
Extraprofitadót, illetve különadókat fizetnek a bankok, a kiskereskedelmi láncok, valamint az energia- és közműszektor egyes szereplői is. A központi költségvetésbe befolyt adókból csoportosít át szükség esetén a kormány az adott minisztériumon keresztül bonyolított rezsivédelmi kiadásokra.
A hivatalos közlések szerint az olcsó orosz olaj – amelyből tehát extraprofitként folyik be a pénz a közös kasszába –, továbbá az egyéb vállalati befizetések és az olcsó paksi áram a rezsivédelem három fő pillére.
Orbán Viktor a parlamentben: hiába a brüsszeli nyomás, ebben nem hátrál meg a kormány
A kormányfő kijelentette: a brüsszeli nyomás ellenére sem hátrál meg a kormány a rezsivédelem ügyében, és megvétózza az EU 20. szankciós csomagját is. Orbán Viktor ennek kapcsán bírálta Ukrajnát és az ellenzéket is.
Kicsit sok lett már az MVM-nek
A rezsicsökkentés fenntartása 2013 és 2021 között nem jelent meg költségvetési tételként, mert a rögzített hatósági árak magasabbak voltak a világpiaci beszerzési áraknak. A szolgáltatók még nyereséghez is jutottak általa. Ám 2021 végétől a világpiaci árak drasztikusan elszálltak, jóval meghaladták a hatósági árakat, az MVM-nél emiatt keletkezett veszteséget az államnak kellett megtérítenie.
A rendszer fenntartása, azaz 2022 óta a rezsivédelem összesen már több mint 5000 milliárd forintjába került a magyar államnak sajtóhírek szerint.
A fenntartás költségeit csökkenti az a 2022 augusztusában bevezetett rendszer, amelyben a háztartások csak az átlagfogyasztásként meghatározott áram- vagy gázmennyiséget fizethetik a támogatott áron, az afeletti tételért már magasabb, de szintén hatósági tarifát kell fizetniük. Az áram árát az átlagfogyasztás rendszere sokkal jobban támogatja, mint a gázét, ezáltal a gázzal való erőteljesebb takarékoskodásra ösztönöz.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nem csak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nem csak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram és gázszámlája is.
A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. A kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Mol-nak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került.
Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi Európai Uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
