Nem félünk attól, hogy kirúgnak minket – mondta lapunknak Kuti Zsolt, az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (ÉŐDOSZ) ügyvivője. Ezt bizonyítja, hogy tegnap is folytatódott a hétfő éjfélkor kezdődött sztrájk a Magyar Posta pénzszállító leánycégénél, a JNT Security Kft-nél, amelyben már az FHB és a Takarékbank is kisebbségi tulajdonos. Az ügyvivő szerint a budapesti központjukban 95 százalékos a munkabeszüntetés támogatottsága, ez mintegy 100-120 embert jelent.
Egyelőre nem látni, hogy mikorra állhat helyre a munkabéke a cégnél, ugyanis szerda délutánig még nem ültek le tárgyalni a felek. Legutóbbi kérésük bruttó 5 százalékos sávos bérfejlesztést tartalmaz, amiben a béren kívüli juttatások összegének emelése is benne van. A munkáltató ezzel szemben 1,6 százalékos emelést ajánlott szerintük. Kuti Zsolt nem tudta megmondani, hogy mekkora fennakadást jelent a sztrájk, de korábban azt közölték: a pénzmozgások, amelyekhez a Magyar Postának köze van, elakadhatnak, például a a villanyszámla sem érkezne meg a várt időben, de zavar lehet a BKK-nál, a MÁV-nál és a Szerencsejáték Zrt-nél is. A JNT fő referenciái között az Erste bank is szerepel. nyereséges cégről van szó: 2013-ban 5,4 milliárd forintos forgalom mellett 172 millió forintos mérleg szerinti eredménnyel zárt. Ebből a pénzszállítási tevékenység 4,1 milliárd forintot, az őrzés-védelem pedig 1,2 milliárd forint bevételt hozott a cégnek.
Félni éppen lenne mitől. A JNT ugyanis peres eljárást indít az ÉŐDOSZ, illetve egyes tisztségviselői ellen rossz hírnév keltése és üzleti érdeket sértő állítások miatt. A cég szerint folyamatosan biztosított a posták készpénzellátása, így sem az utalványok kifizetésében, sem a posták készpénzellátásában nincs fennakadás, mert alvállalkozókat vontak be a munkába. Csupán annyi változás lehet helyenként a fővárosban és Pest megyében, hogy adott napon belül későbbi időpontban történik meg az utalványok háznál történő kifizetése. Mindössze két ATM-et látnak el készpénzzel és ez a sztrájk alatt is megoldott. Azt is jogszerűnek tartják, hogy elvittek több, a sztrájk miatt álló autót. Tárgyalás pedig azért nincs, mert a bértárgyalásokat a szakszervezet szakította meg egyoldalúan, így az újrakezdést nekik kellene kezdeményezni.
A korábbi sztrájkok esetében is kemény volt a Magyar Posta. Még 2010-ben jogellenes sztrájk után 29 dolgozóját küldte el rendkívüli felmondással. Az állami vállalat most is bírósághoz fordult, mert nincs megállapodás az elégséges szolgáltatás mértékéről, így pedig nem lehetett volna elkezdeni a sztrájkot. Az érdekképviselet szerint azonban előzetes bírósági határozatuk van a március végén létrehozott sztrájkbizottság és a sztrájk jogosságáról. A munkavállalók ennek tudatában csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. Még 2010-ben módosították úgy a sztrájktörvényt, hogy kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában, hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után lehet sztrájkolni a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet – tömegközlekedés, távközlés, víz-, gáz-, energiaszolgáltatás – végző cégeknél.
