Fáj a Quaestor az alapkezelőknek

A befektetési alapokat is elérte a brókerbotrány hatása. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint a csaknem 5600 milliárd forintos vagyonú szektorból márciusban 15,8 milliárd forintot vontak ki. Ez nem tűnik soknak, de ezúttal nem csak az éves szinten már alig 1 százalékos hozamot termelő pénzpiaci alapoktól és a szintén csökkenő hozamú kötvényalapoktól fordultak el a befektetők.

Az abszolút hozamú alapok is szokatlanul nagy, 12,7 milliárd forintos tőkekivonással szembesültek a múlt hónapban. A nagy tőkekivonás lapunk számításai szerint főleg a brókercégekkel szorosabb kapcsolatban lévő befektetési alapkezelőket érintette, a banki hátterű alapkezelők abszolút hozamú konstrukciói ugyanez idő alatt milliárdokat vonzottak.

Az Equilor Primus alapból viszont a tőke negyedét vonták ki – kétmilliárd forintot – néhány hét alatt, és a Concorde Alapkezelő több befektetési alapjából is milliárdok távoztak annak ellenére, hogy a konstrukciók nem teljesítettek rosszul. „A pénzügyi rendszerrel kapcsolatos általános bizonytalanság okozhatta a pénzkivételt” – magyarázza Pillár Zsolt, az Equilor Alapkezelő vezérigazgatója. A Primus alapba korábban, amíg csak a hozamokat nézték a befektetők, folyamatosan áramlott befelé a pénz, és Pillár azt reméli, ha megnyugodnak a kedélyek, visszatérnek a befektetők. Ugyanígy vélekedik Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. „Minden csoda három napig tart, ha jó az eredmény, visszajönnek a befektetők” – mondja.

A Concorde Alapkezelő ügyfelei a Quaestor összeomlása után pánikoltak be: négy nap alatt 15 milliárd forintot vittek el. Az alapkezelő befektetési jegyeit számos privátbank és brókercég forgalmazza, különösen az utóbbiak ügyfelei mozdultak meg, a tőkekivonás kétharmada brókercégeknél lévő számlákról történt, a banki ügyfelek mindössze 5 milliárd forintot vettek ki. Külön érdekesség, hogy a tőkekivonás sokkal nagyobb mértékben érintette azokat az alapokat, amelyek nevében szerepel a „Concorde” név is.

Az alapkezelő nevét nem viselő Citadella alapból jóval kevesebb pénz távozott a kritikus napokban, azóta pedig folyamatosan gyűlik benne a friss tőke. Az is igaz viszont, hogy az utóbbi hónapokban a Citadella a Concorde Alapkezelő legjobban teljesítő abszolút hozamú konstrukciója, az elmúlt 12 hónapban több mint 23 százalékos hozamot ért el, az idei év bő három és fél hónapjában is csaknem 10 százalékot szedett magára. Az Equilornak is volt olyan alapja, amelyik megúszta a nagyobb tőkekivonást, az év elejétől 4,8 százalékos hozamot elért Pillars.

Az alapkezelők annyit tehetnek a tőkekivonás megállítása érdekében, hogy megpróbálják felhívni az ügyfeleik figyelmét arra, miben különbözik egy alapkezelő egy brókercégnél – mondja Pillár. Az alapkezelők nem vezetnek ügyfélszámlát, amelyeken keresztül hozzáférhetnének az ügyfelek pénzéhez. Az alapokban lévő értékpapírokhoz sem férnek hozzá, azokat ugyanis letétkezelőnél kell tartani, csak a tranzakciókkal kapcsolatos utasításokat végzik el. A szakember szerint az üzenet viszonylag gyorsan átment, és megállt a tőkekivonás.

A kártalanítási számlát is fizethetik

Sokba kerülhetnek az alapkezelőknek a brókerbotrányok. A Quaestor károsultak kártalanításáról szóló törvény, és a parlament elé beterjesztett brókerbotrányokkal kapcsolatos törvényjavaslat alapján a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai állhatják a kártalanítás költségeit. A Beva a tagintézményektől az éves befizetésnek megfelelő pótdíjat szedhetne be, ha elfogy a pénze. Az alapnak – honlapja szerint – 22 befektetési alapkezelő a tagja, ők évente 500 ezer forintos tagdíjat fizetnek, ez a duplájára emelkedhet. A quaestoros alapba ugyan ők fizethetik a legkevesebbet, de így is 100 milliós nagyságrendű tételt jelent a szektornak a kártalanítás.