Most az egyszer elégedett a kormány a bankokkal
Az elszámolási értesítő levelek kiküldése rendben zajlik, bár április utolsó két hete csúcsra járási időszaknak tekinthető – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, miután egyeztetést folytatott a lakossági hitelek elszámolásának állásáról a Magyar Nemzeti Bankban (MNB). Hozzátette: az adósok döntő többsége a jövő hét folyamán megkapja az elszámolást pénzügyi szolgáltatójától. Az elszámolási folyamat nagyjából kétmillió szerződést érint, ebből viszont 110 ezernél a bírósági döntések elhúzódása miatt később jár le az elszámolást tartalmazó küldemények feladásának határideje. Márciusban pedig a szolgáltatók adatai szerint 3-400 ezer ügyfél kapta meg az elszámolásról szóló levelet, így másfélmillió küldemény kipostázása áprilisra maradt.
A politikus leszögezte: a hitelintézeti szektor és az MNB is láthatóan komolyan vette az elszámolásból eredő feladatokat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek nézzék át alaposan az elszámolást tartalmazó leveleket, hiszen ezek tartalmaznak minden lényeges információt az érintett hitelekkel kapcsolatosan. Természetesen – tette hozzá – azok az ügyfelek járnak a legjobban, akik a hiteleiket pontosan fizették, és nem vettek igénybe állami segítséget a kölcsönük törlesztéséhez. Az elszámolás nyomán átlagosan 15-25 százalékkal csökkenhetnek az adósok terhei. Emlékeztetett arra, hogy a mostani fázist követően az ügyfelek nagyjából 570 milliárd forintot kapnak vissza a pénzügyi szolgáltatójuktól, a forinthitelek ősszel várható elszámolása kapcsán pedig újabb 300 milliárdot.
Az MNB hatáskörének kibővítése kapcsán – egy kérdésre reagálva – Rogán Antal kifejtette: a devizahitelesek története azt mutatta, hogy szükség van egy erősebb felügyeletre, de az MNB jogkörei bővítésének szükségszerűségét bizonyítják a takarékszövetkezeti szektorban történt fejlemények, illetve a brókerbotrányok is. Az eddigi lépések hatékonyságát bizonyítja, hogy az összevont felügyelet volt az, amelyik feltárta a mostani brókerbotrány részleteit – szögezte le a gazdasági bizottság elnöke.
Windisch László, az MNB alelnöke közölte: a jegybanknak április 30-ig kell döntenie arról, hogy nyújt-e be közérdekű keresetet a 2010 novembere – az egyoldalú szerződésmódosításokról szóló jogszabály hatályba lépése – után folyósított devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatban. Ennek kapcsán 210 intézményt vizsgáltak, amelyek közül 130 közölte, hogy nem élt a kamat- és feltétel-változtatás lehetőségével. Ötvenhat szolgáltató alávetési nyilatkozatot tett, vagyis annak ellenére, hogy vitatja a szerződési feltételek törvényellenességét, hajlandó elszámolni ügyfeleivel. Tizenhat piaci szereplő ellen viszont benyújtotta a közérdekű keresetet az MNB.
Windisch László hangsúlyozta: a jegybank részletesen vizsgálta, hogy a pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott képletek mindenben megfelelnek-e a követelményeknek. A bankok által alkalmazott képletek pedig hibátlanok, így nem kell tartani attól, hogy számítási gondok fordulnának elő az elszámolás során.